Mit tehet az ember, ha mindenki semmibe veszi, és hiába sportol, nem kell senkinek se?

Sose tetszettem senkinek. Hozzám még egy fiú se jött oda. Nem tudom milyen érzés az, amikor körberajongják az embert. Így persze hogy nincs önbizalmam, mivel senkinek se kellek. Egyetlen ember mondta nekem eddig, hogy egy jó csaj vagyok, és ha 20 évvel fiatalabb lenne, akkor járna velem, de ő egy 40 éves pasas.

Sose kellettem senkinek, és ez szerintem nem is fog változni. Gondolom kifogok majd magamnak egy hozzám hasonló lúzert, és megkapaszkodok benne, mert nem lesz más választásom.

Nincsenek barátaim, mert nem tudok kialakítani ilyen kapcsolatokat. Próbálkoztam, de mindenhol elhajtottak. És ne mondja nekem senki, hogy biztos rossz helyen próbálkoztam, mert nem lehet, hogy folyamatosan rossz helyen próbálkozzon valaki.

Mindenki mondja, hogy önbizalom meg magabiztosság. Attól még senki nem lesz szép, se jobb! Egyébként meg mitől legyen önbizalmam meg mitől legyek magabiztos? Hogy a fejem olyan, mint egy műanyag szemetes és férfias vagyok?

Én szeretnék igazi fiatal lenni, szeretnék bulizni, barátokat szerezni, pasizni, de nem jön össze.

Sportolok, valamilyen szinten sportosabb alakom van. De tellonym-en is írják a fiúk, amikor megkérdezik tőlük, hogy "jó alak és csúnya fej vs rossz alak és szép fej", akkor mindenki írja, hogy inkább legyen szép feje. Úgyhogy a sport is felesleges, már abba is hagytam. Egy pici önbizalmat adott, de sokat nem segített a dolgokon, így tök értelmetlen.

Én nem később akarom kiélni magam, én most akarom. Nem 30 évesen akarok először barátot magamnak, és nem 50 évesen akarok bulizni meg elveszteni a szüzességem. Most vagyok fiatal, nem akarok öregen élni az életem. Lassan már egy besavanyodott ember lesz belőlem, de lehet már most is az vagyok.