Miért viselkedek így ?

Az a lényeg, hogy most lett suli, és azt hiszem nagyon gyerekesen viselkedem többségében, olyan mintha hiperaktív lennék. Csak önmagamat próbáltam adni de valamiért még nekem is fáj a fejem a viselkedésemtől, elmegy a kedvem. Nem tudom, későn érek ennyire vagy betegségem van ? Mondta a nővérem, hogy csak szeretek sokat beszélni, meg elhülyéskedem a dolgokat, meg ez jó, de a barátaim is azt mondták, hogy kiégtek rajtam, persze nevettek. Mondta a barátom, hogy ennyit még soha se nevetett, meg utána mondta, hogy engem nem tud komolyan venni. Utána mondta, hogy neeem, de azért na. Nem tudom, nem érzem,hogy valaki értékelne úgy engem, még soha senki se mondta, hogy jó, hogy itt vagyok meg, hogy hiányzottam. Óvodás kori lánybarátom az egyik és az osztályomba lévő egyik sráccal jobb baráti kapcsolatba van mint velem. Valamiért a lányok annyira nem szeretnek engemet, nem tudom igazából miért, nem vagyok rossz velük, sőt nem is beszélek velük nagyon. Amikor valamit félrenézek vagy elrontok akkor mondják, hogy istenem meg, hogy hülye.Ez meg nagyon szarul esik. Nekem a haverkodás nem megy, tudom, hogy a tanuláson kéne bajlódnom de rosszul esik, hogy nincs az a tisztelet talán vagy nem tudom.Az iskolába ő az egyetlen egy lánybarátom, az összes többi leszar engemet, vagy nem tudom, rossz kisugárzásom van ? Még nem volt barátnőm de viszont 1 éve van egy kiszemeltem, de észre se vesz, szerintem neki se nincs jó benyomása rólam. Annó amikor Thai box-ra jártam, nem mertem megszólalni a teremben, csak álltam, mert igazából nem könnyen ismerkedtem annó... Rossz fényt vetett rám, meg amúgy előtte rá írta, hogy " Szia te az xy osztályba jársz ? " Bejelöltem többször is facén de semmi, csak követés. Igazából nincs egy Ryan Gosling kinézetem sajna ezért se volt sok esélyem. Még barátkozni se velük. Ha kicsit megtudnák változni jó irányba a viselkedésemmel mert én rosszul érzem milyen gyerekes vagyok, nincs az a jó érzés. Az a baj, hogy otthon nem ilyen vagyok, de máshol igen. Annó nagyon csendes gyerek voltam 2 évig, beszéltem némelyikkel, de sokra nem mentünk mert nem tudom, furcsa vagyok vagy nem elég menő hozzájuk. A suliban összesen vagy 5 barátom van csak. Nem az a baj, hanem mert benne van a két általános lánybarát, barátom és a többi. Senki se hív sehova, otthon unatkozok, bánatomba ittam is ,nézve instagramot vagy akármit, hogy az osztályomból egyik srácnak lett új barátnője, másiknak meglett az első, ez a haverjaival az stb... Egyszerűen mit rontok el. Érzem, hogy nagyon jó társaság lennék, csak nem megy, akaratom ellenére vagyok ilyen gyerekes. Ha normálisabb lenne a viselkedésem, visszafogottabb akkor többen szeretnének talán.

18 F