Miért kezdett nekem a kollégám a problémáiról beszélni?

Én nem mondanék el magánéleti dolgokat olyannak, akit nem ismerek jól, de találkoztam már olyanokkal, akik mindenkinek elmondanak mindent. Egyszer például az egyetemen épp egy vizsgára vártunk kint csoportosan az udvaron, amikor egy lány odalépett hozzám, akivel előtte talán csak 1x beszélgettem 1-2 szót, tehát csak látásból ismertem; és elkezdte mesélni, hogy már többször kihívták az apjára a rendőrséget, mert részeg volt és erőszakos, de a rendőrök azt mondták, hogy nem foglalkoznak vele, amíg nem folyik vér. Meg azt is mondta, hogy az apja egyszer puszta kézzel átütötte az üvegajtót is dühében, ami elvágta a kezét és akkor meg a mentőt kellett hívni hozzá, mert tiszta vér volt minden. Többre már nem emlékszem. Én meg csak álltam ott némán és meglepetten, és azon gondolkodtam, hogy ezeket miért mondja el nekem, miközben a nevét sem ismerem a lánynak, de szerintem ő sem tudta az enyémet...

Mindenesetre, jól érzem, hogy levett a lábadról vele?

Nem kell túlgondolni, lehet neki nem jelentett annyit, mint neked. Volt egy srác, aki úgy megnyílt előttem, hogy elmondta a fél életét, hogy az apja alkoholista volt, molesztálták gyerekkorában, próbált öngyilkos lenni. Jól esett, hogy úgy gondolta annyira megbízik bennem, hogy ilyeneket elmond, gondoltam ez egy barátság kezdete. Aztán idővel hallottam, hogy mindenkinek elmondja a sztoriját, még annak is, akivel 1-2 szót beszéltek, és csak akkor ismerte meg. Neki ez nem jelentett semmit, ő már földolgozta, és ugyanúgy tudott róla beszélni, mint egy átlagos gyerekkori emlékről. Ez van, a lányok hajlamosak túlgondolni ezt, gondolom te is azt hiszed, hogy különleges vagy a számára...

Lehet hogy már elege lett és valakinek ki kellett ezeket mondania...