A szociális média tette olyanná a fiatal generációt, amilyen?

Én például minden nap olvasok, ókori legendagyűjteményektől tavaly kiadott sci-fi könyvek között mindent. Több nemzetközi szociális csoportban vagyok, ahol könyveket (elsősorban 1800 és 1930 között írottakat) tárgyalunk ki és ajánlunk egymásnak. Ez rossz? Nyilván nem, épp ellenkezőleg, mert nagyon érdekes beszélgetéseink vannak és nagyon jó ajánlásokat kaptam már mindenféle nemzetiségű embertől, akivel amúgy sose találkoztam volna.

A szociális média csak egy eszköz, amit lehet nagyon jól és nagyon rosszul használni és ez minden generációira igaz, szimplán annyi a dolog, hogy az elmúlt években vált ennyire elterjedtél, ezért nincs viszonyítási alapod más időkhöz, mert akkor nem volt. Épp ezért veszélyes ez az előítéletesség, amit tanúsítasz, mert legalább olyan káros, mint minden, amint fent leírtál.

Én elsősorban kapcsolattartásra (külföldi barátok, akikkel amúgy postai úton levelezek, de az elején mégis a neten ismertük meg egymást) és az érdeklődéseim kiszélesítésére használom. Nyilván vannak olyanok, akik rosszul és felelőtlenül használják, de ezek az emberek 10, 100 és 1000 éve is megtalálták volna rá a módot, hogy negatív módon kitűnjenek.

19/L

A szociális média csak technika, önmagában nem rossz, nem jó.

Úgy gondolom, a gyerekeket a szüleik viselkedése alakítja, csak másodsorban a korosztályuk és a szociális média. Kamaszkorban ez változik persze, de addig szerencsés lenne jól nevelni a gyereket, akkor utána kisebb a gond, mert lesz stabil értékrendszere (persze lázadni fog, de nem mindegy, mi ellen). Én azt láttam, hogy sok szülő fellélegzik a gyerek kamaszkorában, hogy kevesebbet kell foglalkozniuk a gyerekkel, felszabadult egy csomó energiájuk, idejük, de ez nagyon káros a gyerekre.

A szociális média arra hat erősen, akinek gyengébb az önértékelése.

Magát a jelenséget nem nagyon lehet visszafordítani, értelmes dolgokra kellene használni a médiát.

A kötelező olvasmányokra erősen rászorulna egy felülvizsgálat, használhatatlanok, nem érik el a céljukat. Megváltozott a világ, a társadalom, max a régebbi korokról adnak lenyomatot az író szűrőjén keresztül :) Nem adnak mai megküzdési eszközöket, sem használható elveket.

Rémesen rossz oldalról közelíted meg a problémát. Te abból a hibás feltételezésből indulsz ki, hogy pár évtizeddel ezelőtt minden mennyei és tökéletes volt, és ami attól bármiben eltér, az feltétlenül rossz.

Holott ez egy ezer sebből vérző feltételezés.

Én nem vagyok már mai gyerek. Pont 20 éve végeztem a gimiben, és azt kell mondjam, hogy az akkori fiatalok sem bújták naphosszat a könyveket. Sőt!... Én pont azt a trendet figyelem meg, hogy bizonyos rétegekben egyre trendibb lesz az olvasás.

Továbbá a szépirodalom olvasása, valamint a tudás és az emberi erények között nem lehet egyenlőségjelet tenni. Ez megint csak egy elterjedt tévhit. Aminek persze van némi alapja, hiszen 100-200 éve a többség nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben tudott olvasni, és jellemzően a tanultabb rétegek kiváltsága volt az olvasás. De azt állítani, hogy a kötelező olvasmányoktól lesz valaki jó ember, az nagyon csak fordított logika. Továbbá régen nem volt más tájékozódási forma, csak a könyvek. Most tucatnyi más forrásból tájékozódhat az ember, melyek egyáltalán nem rosszabbak az írott anyagoknál. Fontos szerepe van a könyveknek a civilizációnk fejlődésében, de a modern világban a szerepük erősen túlmisztifikált.

Az értékrend, és a világszemlélet pedig nem évente 2 kötelező olvasmánytól fog formálódni. Ez egy sokkal összetettebb dolog, és elsősorban az otthoni nevelés, valamint az egyén személyes élményei formálják. Egyébként pedig a kötelező olvasmányok egyetlen eredménye az, hogy a többséggel megutáltatja az olvasást. Lehet, hogy ezek értékes, szép művek, de nagyon jól tükrözik a mai oktatási rendszer legnagyobb hibáját: azt, hogy tojik az egyéniségekre, egyenembereket akarnak nevelni, amibe nem fér bele az, hogy valakinek más az ízlése, más témák kötik le.

[link]

Ha pedig oktatás: a legnagyobb baj vele, hogy javarészt olyan technikákat alkalmaznak még ma is, ami már száz éve is elavult volt.

Az internettől, okoseszközöktől, közösségi médiától pedig nem rettegni kell, hanem meg kell tanulni okosan használni. Nem, akármennyire is szeretnéd, attól, hogy majdnem minden tinédzser zsebében ott lapul a telefon, attól ő még nem lesz hulladék ember, és nem is hiszem, hogy erkölcsileg értéktelenebb lenne, mint mondjuk az a volt osztálytársam, akinek 20 évesen sem volt még telefonja, de hatodikas korában már a tornaterem mögött szívta a cigit szünetekben.