Hogy fogadjam el, hogy valószínűleg halálomig minimálbért fogok max keresni?

Hát rajtad kívül biztosan sokan vannak hasonló helyzetben. Én is jó ideig éreztem azt, hogy valami nagyon félrecsúszott, sikertelen vagyok. Jártam fősulira, de én is elsz@rtam az egészet. Kb csak eltöltöttem az időt. Ennyi. Most így visszagondolva nem volt teljesen felesleges, mert tanultam belőle. Persze vihettem volna többre is. Én is nagyon kevésre tartom magam, nagyon negatív a gondolkodásom. Próbálok rajta változtatni, de időről-időre a béka hátsója alatt érzem magam érzelmileg. De attól még nem érzem úgy, hogy egy selejt vagyok, már szerencsére nem. Nem vagyok egy szociális ember, de attól még viszonylagosan elégedett vagyok. Van még hova fejlődni, de időm is van. Szerencsére van munkám, amit szeretek is csinálni és jól is fizet. Nem a szakmám, de úgy érzem, hogy ez így van jól. Nekem legalábbis.

Neked is el kéne fogadnod, hogy van más út is. Lehet, hogy találsz valami olyan foglalkozást, amit szívesen csinálnál. Hobbinak indul, aztán megszereted és akár állást is találsz. Talán gondolkodj inkább ebbe az irányba. Mert az lehetetlen, hogy a programozáson kívül semmire sem vagy jó, vagy nem érzed másra jónak magad. Bármilyen egyszerű és csóró is a munkád, ha élvezed, idővel elfogadod. Nem azt mondom, hogy közmunkából kéne nyugdíjba menned. De az sem a világ vége, tapasztalatszerzésnek jó. Hidd el, tudom. Én is toltam több mint 3 évig. És ott sem csak sz@r emberek vannak. Van köztük sok értelmes is. Akiket akár a barátomnak is nevezhetek (még ha több mint 2X idősebb is nálam jelenleg).

Szóval ne add fel! Próbálj meg valamit, bármilyen kicsi esélyed is legyen. Mert mindig jobb az, mint ha nem próbálnál tenni semmit.

Miért nem azt tanultad, amihez van érzéked, vagy amit szeretsz??

Én is szívesen lennék milliomos matematikus, de nem tudok számolni és nem is szeretek, így eszembe nem jutna ebből meggazdagodni.

A sültgalambot meg sajnos hiába várod. Várnám én is, de nem tud iderepülni az a baj.

Dolgozz valahol, ha kell gyárban, takarítóként vagy szórólap-osztóként, akárhol!

Nekem is volt olyan, hogy sehol nem tudtam elképzelni magam vagy azt gondoltam, hogy ez lesz örökké.

Ha érdekel kicsit is a programozás, csináld végig WC3school-on a feladatokat! Találj ki valami egyszerübb programot és próbáld megcsinálni! Lehet, hogy attól jön meg a kedved hozzá. Én az alapok után, annyira belejöttem, hogy utána mindennap 8-kor felkeltem és majdnem este 8-ig csináltam (nem mintha ez egészséges lenne, de szeretem csinálni).