Hogyan lehet, hogy még így sem nagyon állnak velem szóba?

#1

Azt mondják, az idő pénz. Ez a mondás lebecsüli az időt. Az idő sokkal, de sokkal értékesebb, mint a pénz. Ha van időd, általában szert tehetsz pénzre, de lehetsz bármilyen gazdag, egyetlen perccel sem vásárolhatsz magadnak több időt, mint amennyi időm nekem vagy a kandallónál heverő macskának van. Egyébként pedig drága a tarifád, nincs üzleti érzéked.

#2

Ugyan drága az órám, de nem Rolex, és nem is mindig hordom, mert vékony a csuklóm, és szerintem hülyén mutat rajta. 2 kg láncom sincs, nem szeretem az effajta rossz ízlést, plusz émelygek bármit is a nyakamba akasztani.

#4

Ebben van valami. Sajnos nem tudom levetkőzni a több évnyi nevelési stílust, amiben neveltek. A családomat sem tudom megtagadni, ha például eljön valaki hozzánk, és körbevezetem a szüleim portáján, akkor hiheti azt, hogy felvágok, nagyzolok, pedig csak a portát mutatom meg azzal a különbséggel, hogy például fűthető térkő van a kocsibejárónál, mert faterom nem szeret havat lapátolni. Ha kevésbé lenne luxus a birtokunk, és ugyanúgy körbevezetnék egy embert, nem gondolná, hogy felvágok. Mondjuk az én házam visszafogottabb, ott talán elhiszik, hogy nem nagyzolni akarok.

#7

Szerinted nem próbáltam? Én továbbra is azt mondom, hogy a személyiségemmel van valami, ami kiérződik, és nem a nagyzolásra gondolok, bár valamennyi van bennem, de nem annyi, hogy ettől ilyen szinten megriadjanak. Meg aztán számomra szimpatikusabb lenne egy visszafogottabb, okos, intelligens nő, mint egy beképzelt, elszállt. Ismerek olyan nőket, senki ne akarjon olyanokkal összejönni, mert valami borzalmasak viselkedés terén.