Mit csináljak? Hogyan legyen másképp?

A kérdésem az lenne, mit csináljak, hogy ez megtörjön, illetve megszűnjön.

Ami ezt a kérdést szülte bennem,az az,hogy most, felnőttként ugyanazokkal a gondokkal küzdök, mint annó gyerekkoromban. Ez a magány például, az,hogy itthon sem, és a munkahelyen sem találom a megnyugvást. Gyerekkoromban mindvégig egyedül voltam hagyva mind fizikálisan, mind lelkileg. Magányos voltam. Úgy nőttem fel. Súlyos anyagi gondokkal küzdöttünk. Az iskolában bántottak és ebből kifolyólag rettenetes stresszben éltem. Mindennap az estét vártam hogy vége legyen. De viszont haza meg csak az ürességbe vitt anyám. Nem voltunk család egyáltalán. Hárman éltünk de nulla kommunikáció volt minden egyes nap. Még köszönés sem. Az iskolai terrorból, az otthoni magányba, és szegénységbe mentem haza. Most felnőttként szintén a magányban élek mellette pokoli stresszben dolgozom. Sok éve belecseppentem a kereskedelembe. Mivel kb egy csicskának néznek, így majdnem mindent nekem kell csinálnom az üzletben. Ebbe beletartozik, hogy az emberekkel is kell cirkuszolnom a lopás miatt. És itt a durva stílusú rétegre gondolok,akik veszélyesek is. A kisebbség konkrétan. Meg az ittas alakok. Az ittas emberekkel ugyanazt a poklot és ugyanazt a félelmet érzem mindig,mint amikor apám részegen az életünket veszélyeztette gyerekkoromban. Főleg hétvégén folyton félek, hogy mikor jön be egy részeg alak. Ha most valaki egy gyáva férfinek nevez,azt is elfogadom, de ilyenkor folyton előjönnek a gyerekkori traumák. Nagyon rossz érzés folyton azt várni, hogy mikor esik be egy állat és kell kínlódnom vele,holott nem ez lenne a fő feladatom,csak ezt is rám aggatták. Teljesen kiégettnek érzem magam ettől már. Egyre jobban érzem magamban,hogy lázadni akarok, és a rám bízott dolgokat eldobni, és felmondani a munkahelyemen. Hogy többé ne kelljen mindenféle összetűzésbe kerülnöm az emberekkel, és nyugodt legyek. Sajnos 34 évesen folyton ilyen helyzetekben voltam, munka,vagy bármi mástól függetlenül. Mit tegyek,hogy ne ismétlődjön ez folyton minden helyzetben, és minden állomásán az életemnek? Teljesen ki akarom ezeket az ismétlődéseket írtani. Megállítja csak az életem és újra és újra a rosszat kell átélnem. Mit tudok tenni? Hogyan lehet véget vetni az ismétlődő mintáknak?