Miért viselkednek így a volt osztálytársaim?

Azt tudni kell, hogy én voltam a nyomi lány az osztályban. Későn is kerültem oda egy másik iskolából, és hát alapból sem tartoztam a "menő" lányok közé (fogszabályzó, pattanások, deszka test stb.) , ezért nagyon sokat csúfoltak.

Azóta eltelt több, mint 10 év. Mondhatni összekaptam magam, lett pár diplomám, sikeres vállalkozó lettem és időközben meg is szépültem.

Korábban az osztálytársaim egy része arra az egyetemre járt, amire én is. Már ott feltűnt, hogy a legtöbben nem köszönnek, hanem lesütik a fejüket vagy elfordulnak, amikor meglátnak. Alapból már ezt sem értettem, mert én nem ártottam soha senkinek. Nem én piszkáltam őket, hanem ők engem. Innentől szerintem maximum én lehetnék az, aki nem köszön a másiknak, de nem vagyok ekkora bunkó.

Aztán kb. egy héttel ezelőtt összefutottam egy bevásárlóközpontban az egyik lánnyal a volt osztályból. Ott tologatta a babakocsit a sorok közt, tipikus filmes jelenet. Miután felismertem meg akartam állni beszélgetni pár szóra (elvégre rég nem láttuk egymást), de egy gyors köszönés után valósággal elmenekült előlem.

A fentiek figyelembevételével van bármi értelme elmenni a nemsokára esedékes osztálytalálkozóra? Miért viselkednek így az emberek?