Az élet tulajdonképpen a határaink átlépéséről, a határok feszegetéséről szól?
Tehát úgy értem, hogy amíg nem vagyunk képesek átlépni a saját határainkat, korlátainkat, addig következésképpen nem tudunk fejlődni, boldogok sem tudunk lenni?
Aki nem mer váratlant, újat húzni, aki nem mer szembenézni a félelmeivel, gátlásaival, aki nem kockáztat, hanem dagonyázik a kis pocsolyájában, az pusztulásra van ítélve?
válasza:Mind elpusztulunk. Idővel.
De igen. Mindenki a saját korlátainak a rabja. Ha jó dolgokat akarsz elérni, akkor ki kell lépni a konfortzonából!
válasza: válasza:Nem, az élet arról szól, amiről akarod, hogy szóljon.
Ezt a határátlépést sosem értettem. A határoknak pont az a lényege, hogy tudom, mire vagyok képes és mire nem.
A komfortzóna azért komfortzóna, mert ott érzem magam komfortosan. Én pedig szeretem magam komfortosan érezni.
Nem kell a korlátainkat feszegetni a fejlődéshez.
Minden másodperccel nyersz vagy veszítesz függetlenül attól, hogy kockáztatsz vagy sem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!