Ez álmodozás vagy valami más?

álmodozás, fantáziálgatás

mondhatni ők a képzeletbeli barátaid

vannak valódi barátaid is?

Szerinted mi más lenne?

Az mondjuk aggasztónak tűnik, ha csak napi 5-6 órát alszol folyamatosan, mert az hosszú távon okozhat gondot. Az álmodozás meg, ha nem hátráltat a mindennapjaidban, akkor nem probléma. Ha igen, akkor is a te döntésed, hogy mit kezdesz vele.

Nekem is vannak az írásaimból régebbi meg újabb karakter-haverjaim, úgy talán 15 évre visszamenőleg, akik olykor előkerülnek a gondolataimban, hogy megvitassak velük ezt-azt, de nem körülöttük forog az életem. Bár az tény, hogy talán ők az életem legbiztosabb pontjai, hozzájuk mindig tudok fordulni, bármi is van.

Ezt maladaptive daydreamingnek hívják.

Bizonyos mértékig normális a fantáziálgatás, de egy szint után már káros, hiszen minél többet álmodozol, annál kevesebbet foglalkozol a valósággal, nem éled meg a saját életed pillanatait.

Ez a fajta álmodozás legtöbbször traumák vagy pl. szorongás miatt alakul ki, mert egy másik világba való meneküléssel eltompítod a fejedben a valódi problémákat.

Mint ahogy írtam, ez egy bizonyos fokig normális, de ha már gátolja a munkádat, hétköznapi életedet, akkor érdemes lenne pszichológushoz fordulnod, hogy végre ne csak egy álomvilágban éldegélj, hanem boldog légy a mindennapokban.

Ha napi 18-19 órán keresztül a karaktereidre gondolsz, az szerintem már rendesen túlzás.