Jelent az valamit, ha sokan úgy köszönnek vagy szólnak hozzám, hogy mondják hozzá a keresztnevemet is?

Nem egyértelmű számomra ez a fajta megnyílvánulás: volt, akivel kutya-macska barátságban voltunk, mégis így szólt hozzám. Van, aki bír, ezért szólít így. Van, aki vallásos, így neki ez mániája.

Van, aki a "tisztelet" miatt szól így, van, aki csak megszokásból, de igazán fontos jelentése ma Mo.-n nincs...

A köszönésnél nem jelent semmit; pl ha pont másik irányba néz,és nem azt mondom neki, hogy "Szia", hanem,hogy "szia Zsófi", akkor a nevére majd csak felfigyel, és észrevesz.

Ha valakire ránézek, és úgy köszönök,úgy tudni fogja egyértelműen, hogy kinek szól a szia, ha van szemkontaktus pl, és összenézünk. Vagy pl valaki egymaga ott ül bent a teremben, és bejön egy másik, akkor nem szükséges ilyet mondani, hogy "Szia Józsi", mert tudja, hogy neki szól. Ha a másik is egymaga jön be, teljesen fölösleges hozzátenni a nevét is.

Pl egy suli folyosóján még pl a "Csókolom, Gizinéni! " egyértelművé teheti; hogy kinek szól, amikor szlalomoznak el egymás között az emberek.

Szóval köszönéskor szerintem ez nem releváns. Legalábbis az én esetemben egyáltalán nem. Tehát, ebből nem tudod meghatározni nálam, hogy szimpatikus vagy-e, mert mindenkinek ugyanúgy köszönök.

A másik, szerintem amúgy egyéb esetekben sem, amikor csakúgy hozzádszólnak; az már nem köszönés;

Szóval én ezt is ilyenkor szoktam, amikor figyelemfelkeltés.

Pl nemtom, bejön a terembe egy gyerek, és ott van bent az osztály egy másik része , vagy akár egy másik osztály,de ismerik egymást, ez most nem lényeges, és pl bejön Tibi, hogy:

"Pisti, figyeljmá', a izé"

Most ide nem tudtam példát írni;képzeljen ide mindenki, amit akar:D

Na, szóval, hogy egyértelműsítse, hogy neki szól; olyankor kell megszólítani, és kimondani a nevét. :):)

(Különben csak energiapocsékolás, tök fölösleges, mert ha ránéz, pl úgyis tudja, hogy neki köszönök; ha volt már részünk előtte párbeszédben, amiben még épp benne is vagyunk, és mondjuk 2en beszélgetünk csak; akkor úgyis tudja, hogy neki szól, nem kell mondjam a nevét, minek mondjam.)

Pl lehet olyan is, hogy "tudod, Gazsi, múltkor beszélgettünk a izéről(pl ketten, de mindenesetre, ha voltak többen is, a többi aki ott volt most nincs jelen, mások vannak akkor most ebben a példában.)

Gazsi és Ernő beszélgettek korábban valamiről; és ott van még Laci, aki akkor nem volt ott, és akkor Ernő pl mondja "tudod Gazsi múltkor beszéltük" ---és most nem arról beszélek, hgoy a másik, "Laci" ezáltal ki van zárva a körből, csak neki mondja kifejezetten mert vele beszélték; de akkor még a Laci is hallhatja, különben nem beszélgetnének vele, hanem különvonulnának.

Ha meg ketten vannak, és már benne vannak egy párbeszédben, akkor elég annyi; hogy " tudod, múltkor beszéltük azt... "

Szóval figyelemfelhívás, amikor szükséges jelezni, hogy direkt neki szól. Én olyankor mondom a nevét. Máskor nem kell;ha egyértelmű, hogy neki szól,akkor minek mondanám a nevét?

Még esetleg egy olyat el tudok képzelni, hogy valami nagy drámai jelenetben nyomatékosítás.

Pl,: "Figyelj, Attila ..."