Ez rosszindulat vagy az empátia teljes hiánya? Vagy káröröm? És miért ilyenek sokan?

Az örömét mindenki szereti megosztani másokkal. Persze ez gyakran átcsaphat nagyképűsködésbe. Ez máshol is így van.

Ha megbántanak vele akkor azt éld át! Sírhatsz is ha úgy esik jól. Ennyit tehetsz. Így megtanulhatsz örülni mások sikereinek. És aztán még rád is mosolyoghat a szerencse

Egyrészt értem a fájdalmadat, másrészt meg... ha nekik ilyen az életük, azt sem lehet elvárni, hogy titkolják.

Nem tudhatod, hogy nekik meg mi olyan nem adatik meg, ami másnak igen. Én ilyenkor mindig arra gondolok, hogy még ha nekik nem is lenne meg, az az én helyzetemen nem segítene. Érted mire gondolok?

Neked a pénzügyi dolgok. De ugyan így valaki a gyerekéről beszél, közben a másiknak nincs. Te elmondod, hogy milyen jóban vagy a családoddal, de ismerek olyat, akinek nincs. Minden élethelzetre lehet olyat találni, akinek kevesebb van valamilyen módon, de nem lehet mindent titkolni, meg rejtegetni. Így nem lehet élni, ez senkinek nem jó.

Nem mondom, hogy az ismerőseid között nincs olyan, aki beképzelt és dicsekvő, de ha olyan lelki állapotban vagy, sok olyan dolog is dicsekvésnek tűnhet, ami amúgy nem is az és nincs benne rosszindulat.

Én is voltam a helyedben. Jobban mondva hasonló helyzetben.

Nagyon nehéz észrevenni, hogy rosszul esik a másiknak, de azt is tudom, milyen rossz érzés ilyenkor.

Most gondolj bele, valahol megszületik a baba és kirakja az ember Facebookra az örömhírt. Egyszerűen csak olyan boldog, hogy világgá kiabálná és nem tudja, hogy esetleg egy meddő ismerőse utána 20 percig zokog vígasztalhatatlanul, mert bárcsak ő is anya lehetne. Nem az volt a szándéka, hogy ezt váltsa ki bárkiből is és ezt a meddő ismerősnek is meg kell értenie.

Általában ilyenkor tudat alatt nem is úgy állsz hozzá, hogy őket rossznak gondolod. Ez egyfajta egészséges irigység. Mégis, mivel az irigységet mindenki negatív reakciónak könyveli el, ezért az agy átalakítja ezt mássá és ezért érzed, hogy nem irigy vagy, hanem a többiek akarnak benned rossz érzést kelteni.

Szóval csak próbáld ki legközelebb, hogy amikor úgy érzed, azért mondják, hogy ártsanak, csak mondd azt magadban, hogy ez csak egy egészséges irigység a részedről. Ha beismered, nem küzdesz ellene, megérted, hogy ők is csak el akarják mesélni, hogy mi az örömük.

Amúgy gondolj bele, ha senki sem oszthatná meg az örömét, mert nehogy megsértsen mást, az emberek csak a negatívat osztanák meg, mindenki efy energiavámpír lenne és mindenki kerülné a másikat, hogy ne szívja le az energiáját.