Volt már emlékezetkiesésed alkoholtól?

Szerencsére, mindössze kétszer volt csak.

Először baj nem történt, inkább vicces dolog! Munkahelyi buli volt korlátlan alkoholfogyasztással. Annyi történt, hogy elindultam italért a pulthoz egy kollégámnak. A többiek rám szóltak, hogy már az előbb hoztam. Mondom igen? Nem is emlékszem rá. Ezen jót nevettünk.

Másodjára már nagyobb baj történt! Egyedül mentem bulizni egy szórakozóhelyre. Mindenkinek ismerős az a szokás, hogy olykor megtapogatja a zsebét, megvan e a telefonja. Én is így szoktam tenni.

Ám, akkor megtörtént a baj: nem éreztem a telefonom a zsebemben! Ráadásul, nem volt beállítva rajta semmilyen képernyőzár! Gondolhatjátok...

Szerencsém volt! Az egyik pultos mondta, hogy a másik pultos srác leadta a telefonomat a ruhatárban, mert ottfelejtettem a pulton, mikor fizettem az italért!

Odamentem a ruhatárhoz és megcsörgették a telefonom és hatalmas szikla esett le a szívemről, mikor megcsörrent!

Akkor kegyetlenül sokat ittam... Van az az állapot, mikor annyira be vagy rúgva, hogy már úgy iszod az alkoholt, mint a vizet! Már nem is érzed az alkoholos italok ízét! Na, én ilyen állapotban voltam akkor!

Tanultam belőle és azóta ésszel iszom, ha olyan alkalom van!

Tiznévesként kétszer. Akkoriban terjedt az az urban legend a fórumokon, hogy ha kétszer megtörténik, többet nem fog, mert kettőből megtanulod, mennyi az annyi. Ma már tudom, hogy nem lehet megtanulni, mennyi az annyi, van, hogy ordenáré mennyiséget megiszok, és minden baj nélkül hazasétálok, az este minden pontjára tisztán emlékezve, meg van, hogy napok óta keveset aludtam, nem ettem aznap eleget, stb., akkor meg akár 3-4 italtól fejre tudok állni, főleg, ha van benne rövid.

Az elsőből annyira emlékszem, hogy a klubházban buliztunk (egy másik településre jártam át szórakozni, mert ott laktak nagyszüleim, az összes nyarat ott töltöttem gyerekként, szóval ott voltak barátaim), majd a következő az, hogy egy utcában futunk. Kérdeztem a barátomat, hogy miért futunk, mondta, hogy mert most támasztottuk le Gergőt a kapuban, és ilyenkor becsöngetünk, elszaladunk, mert az is kap, aki hazaviszi részegen, nem csak ő. De Gergőt egyébként gyakran kellett hazacipelni a hátunkon, majd futni, szóval a sportprogram adott volt.

Másik: ugyanebben a klubházban ittam, akkor szakított velem életem első szerelme. Nagyon csúnyán berúgtam és tisztán emlékszem, hogy én leengedett hajjal voltam, de felkeltem hajnal hatkor az ágyban, nagymamám mellett, ruhában, cipőben, nagyon bénán felkötött hajjal. Kimentem a konyhába, nagypapám már a reggeli kávé-pipa kombóját tolta, és összeraktam a fejemeben a képet, hogy ki tudja, milyen állapotban érhettem haza, tuti felvertem mindenkit, tuti hánytam, és tuti nagyapám fogta fel a hajam ilyen szerencsétlenül. Nem mertem az öreg szemébe nézni. Kérdezte, hogy megyek valahová? (utalva arra, hogy cipőben voltam), mondtam, hogy igen, haza. Kérdezte, hogy nem szeretnék előtte reggelit, vagy legalább kávét? Nem értettem, miért ilyen normális, meg kedves velem, mikor ki tudja, mit csináltam.

Kiderült, hogy az történt, hogy egy haverom haverja mellé beültem, úgy, hogy ő is ivott, megkérdezték, hogy a településen lakó nagyszülőkhöz, vagy haza szüleimhez? Mondtam, hogy csak ide, mert nem kellene bebaszva 40 km-t vezetni. Csalódottak voltak, szerettek volna apropót részegen száguldozni a Mátrában, de elfogadták. Rendben leszek-e, vagy csöngessenek be, mondtam, hogy azt semmiképp, ne keltsék fel a nagyszüleim, rendben leszek - azzal a lendülettel kinyitottam a kocsiajtót, és beleestem az árokba. Erre kijött a kutya, a kapun, amit nyitva felejtettek, bementem a házba, szóltam papának, hogy nyitva a kapu, és nem tudom becsukni, szerintem elromlott a zár, és szökik a kutya, kiment, tényleg el volt romolva a zár, de mire végzett, én addigra bemásztam mama mellé az ágyba, papa nem látta, hogy ruhástul-cipőstül, csak azt látta, hogy mama ölelget engem álmában, és úgy volt vele, hogy akkor alszik a rekamién, nincs szíve megbontani ezt. Egyénként meg még a klubban próbáltam hányni az udvaron, és a nagyon részeg haverom gumizta fel ehhez a hajam.

Hálát adok, hogy túléltem a kamasz éveimet. Már gondoltam arra, hogy összeszámolom, hogy hány akkora baromságot csináltam, amibe potenciálisan belepusztulhattam volna.

Felnőttként is előfordult párszor. Egyszer az egyik buszgarázsban ébredtem. A sötét, leállított buszon, teljesen egyedül. Egyszer még egyetemistaként új kollégiumba költöztem, több kolesza volt az egyetemnek, és miután áthordtam a cuccaim egyikből a másikba, ki se pakoltam, jött az üzenet, hogy igyunk egy sört, mondom persze, ennek az lett a vége, hogy még emlékszem arra, hogy ilyen éjjel kettő körül eszembe jutott, hogy baszdki a lakcímem se tudom, felírva sincs sehol, majd arra eszméltem, hogy reggel hét óra van, éget a nap, és a kollégiumi kerítésemen ülünk a szintén még csatakrészeg 1.90-es, legalább 100 kilós haverommal, aki a vállamon zokog, és mikor kérdeztem, hogy mi a baj, azt mondta, hogy nem tudja, csak jól esik neki most sírni.

Onnan tudom, hogy a metrón van egy külön szöveg, amit bemondanak az utasoknak, akik esetleg rajta maradnak, mikor üzemi területre ér, hogy egyszer ott tértem magamhoz. Utolsó metró volt. Kikísértek, jó fejek voltak egyébként. Ötletem sincs, hogy kerültem oda, nem is annak a vonalán laktam akkor.

Egyszer felkeltem, akkor szintén költöztem nemrég, és bepánikoltam, hogy ez nem néz ki úgy, mint a lakásom. Ja, de mondom most költöztem... De úgy se néhett ki, mint az új lakás. És egy franciaágy szélén aludtam, márpedig én egy tengeri csillag módjára fetrengek az ágy közepén. Mondom ez nem jelenthet jót. Nagyon nagyon félve megfordultam, hogy ki fekszik a másik oldalon, kivel szexelhettem, használtunk-e gumit, egyáltalán mi a bánat történt, mikor megláttam azt a kolléganőt, akivel együtt indultunk neki. Mondta, hogy nagyon bizonygattam, hogy de hát 10 percre lakok gyalog, és az új címem tényleg ennyire volt tőle, de nem tudtam elmondani a pontos címet, se a kapukódot, és nem bízott abban, hogy majd felismerem a lépcsőházat, meg majd az ujjaim emlékeznek a kódra, inkább hazavitt.

Szerencsére kb. 25 éves korom óta álmosodok az alkoholtól, szóval ilyen nagy ivászatok nincsenek.

Igen kábé 2,5-3dl 51 fokos házipálinkát (saját főzés nem bolti xar) ittam egyik spanommal

Arra még emlékszek, hogy a a konyhában ül én meg állok a pult mellett és be vagyunk rúgva keményen és egyszer csak elmegy a kép és hang

Emlékképek ugranak be az estéről 20 perc helyett 45 perc alatt jutottunk le a kocsmába, útközben mindenkibe belekötöttem, beleestem az árokba

Lenn a szórakozóhelyen a lenn lévő nők nagy részét enyhén szólva prostituáltnak neveztem és az egyik spanom nőjét lekaptam elkezdtem vele csókolózni aki megpofozott ezért de én ezzel nem foglalkoztam

Aztán kihívtak az udvarra kaptam egy állast attól kifeküdtem a betonra eszméletlenre

Utána már a kocsmában ébrendtem fel, hogy ott ülök benn valaki bevihetett ls egy üveg sör van előttem

De hogy mennyi idő telhetett el nemtudom annyi biztos, hogy két hétig olyan csomó volt az államon mint egy fél dió

Aztán másnap olyan fejfájásom volt most ugye nyilván a pálesztől meg a KO-tól, hogy azt hittem kiszakad az agyam dél helyett este 5 felé értem oda spanom érettségi ebédjére bevert pofával nagy elnézéskérések közepette haha