Egy ember mindenképpen szalonképtelennek számít, ha elfogadhatónak tartja a gyermekek testi fenyítését?

Én úgy érzem, hogy a társadalom ebben a kérdesben átesett a ló túloldalára, mert régen valóban sok gyermekbántalmazás és családon belüli erőszak felett hunyt szemet, ma meg gyakorlatilag minden eszközt ki akar venni a szülők kezéből, hogy a saját autoritásukat érvényre jutassák. Végülis az, hogy egy gyermek nem viselkedik jól, akkor retorzió kell, hogy érje gondolom nem vitás. Igazából évezredek óta bevett gyakorlat volt ez, a Biblia is arról, hogy nevelési célzatból kell a pálca és az a szülő követ el hibát, aki nem fegyelmez. Vagy Angliában a viktoriánus korban külön szabály is volt erre, hogy milyen vastagságú lehetett. A múlt században még teljesen bevett gyakorlat volt a körmös, meg az iskolai fegyelmezés is. Jó volt? Nem, de a mai helyzet mitől jobb, hogy a tanárokat senki sem tiszteli és egy-két viselkedni nem tudó gyerek egy egész osztályt visszahúz, mert nem szabad rászólni sem, jaj gyermekvédelem.

A médiában a gyermekekkel kapcsolatos témáknál általában csak ez a cukormázas kép jelenik meg, hogy szeretet, boldogság, családi idill és tényleg erre kéne törekedni, de vannak olyan helyzetek, amikor úrrá kell lenni az adott helyzeten és nincs idő arra, hogy kiselőadást tartson valaki a gyerekének, hogy mit miért nem tehet meg. Ennek ellenére , ha valaki ezt felvállalja, rögtön össztűz zúdul rá. Kicsit olyan ez is, mint a megcsalás, mindenki tudja, hogy milyen gyakori, hogy akármelyik ismerőse érintett lehet, de szemet hunynak felette és névlegesen hangosan elítélik. Ha meg valakiről kiderül, akkor mindenki csak rázza a fejét, hogy milyen csúnya gonosz ember az ilyen, aki képes erre.