Mi a megoldás? Más is ilyen tulajdonságú?

21 éves vagyok, nem lenne okom panaszkodni mert a külsőm is jó az adottságaimmal sincs baj, munkám is van egyetem mellett szóval pénzhiányban sem szenvedek. De mégis állandóan elégedetlen vagyok saját magammal. Nem azért mert maximalista vagyok, hanem mert éppen h annyira lusta h semerre nem lépek előre. A munkámat élvezem, az egyetemre bejárogatok de nem nagyon barátkozom és otthon sem tanulok. Van egy barátom, vele kezd megromlani a kapcsolatunk mert ő hiába szeret engem nagyon én szétbombázom a kapcsolatunkat az állandó önértékelési gondjaimmal, anyira kicsinek jelentéktelennek és rossznak látom magam h nem tudom elhinni h szeret és állandóan úgy forgatom a dolgokat h a végén szinte már jogosan érezhessem azt h tényleg egy senki vagyok...és tudom h ez szánalmas és h könnyű mondani h álljak ezzel le de nem tudom mitől érezhetném magam értékes embernek..

21L