Vannak olyan emberek, akik dúsgazdagok, de ennek ellenére mégis teljesen normálisak, tisztelik és becsülik a többieket és egyenrangú félként kezelik őket?

"OFF: külön dicséretet érdemelsz, mert magyarul fogalmaztál és a "dúsgazdag" kifejezést használtad, a mai divatos "kögazdag helyett, ami a német tükörfordítása, de semmiképpen sem magyaros."

tükörFORDÍTÁS, tehát magyar szó

Érdekes, hogy egyeseknek ezek nem magyar szavak, de a 400 évvel ezelőtti átvételek azok, csak mert nem éltek akkor. A part szót se használjam, mert olasz? Mondjam azt, hogy mart? A külföldön élő állatok nevét (pl.: okapi) meg soha nem mondjam?

Amúgy apukám egyszer találkozott egy nagyon gazdag emberrel (valami munkaügyben, pedig mi nem vagyunk baromi gazdagok). Nem tudom, magyar volt-e, de idős volt már, és nagyon-nagyon gazdag. Megvendégelték apukámat, akiről azt kell tudni, hogy nem szokott kaját otthagyni. És valami szaftos dolog volt, és már csak kb. azt hagyta ott, nem tunkolta ki, és látta, hogy milyen elítélően néznek rá, mert a férfi meg a felesége mondták, hogy ők emlékeznek rá, milyen volt, mikor nem volt mit enni, és az unokáikkal is ezen szoktak veszekedni.