Miért baj, ha vki hangosabban és dühösebben veszekszik, azaz miért számít rossznak a veszekedés?

általában az emel hangerőt, aki nem tud érvelni, aki nem hallgatja meg a másikat, ill nem érdeklik a másiik nézőpontjai, ergo egy primitív erőfitogtató magatartás csupán, ami persze, hogy nem szimpatikus senkinek

de én mint kívülálló, felőlem úgy ordíthat mindenki, ahogy akar, én annyit szoktam megjegyezni magamban, hogy nemhogy szeretnétek egymást, nem tudjátok mekkora érték, hogy vagytok egymásnak.

* az "elfojtás" meg nem ellentetje az ordításnak.

akár heves, agresszív, de értelmes Vitával is meg lehet oldani, aminek aztán röhögés is lehet a vége

A veszekedés kimondottan rossz, akinek nincs érve, azezt prótplja hangerövel.

Az elfojtás sem jó, de a veszekedés nem megoldás.

Az egyetlen értelmes módszer a megbeszélés, érvekkel (és nem hangerövel).

akkor marad az, hogy a másikat nem akarja meghallgatni, kényszeríti az akaratát, nem keres kompromisszumot, szóval még mindig primo jelenet csupán az egész, ráadásul provokatív is

nem is csoda hogy megoldáshoz sem vezet és unszimpátiát ébreszt

netzes az indokod.

azért mert a másik nem hallgatja őt meg, ez miért is érv kiabálásra?

habár jah, a düh sokmindent kihoz

viszont ezzel tényleg az a baj, hogy a másik ettől még passzívabb lesz

és volt egyszer annyit mondtam csak a többszöri érvelésemre, amit valahogy nem fogtak fel 20adjára sem, hogy én már nem mondom el még egyszer ugyanazt. érdekes, erre egyből megkaptam a figyelmet.

van egy mondás: "soha ne azt mondd, amit érzel, hanem ami a célhoz vezet"

ha el akarsz érni valamit, trükközni kell

a kiabálás sajnos valóban nem értelmes, nem megoldást hozó módszer, ezért negatív.