Mikor nőnek ki a férfiak a "haverozásból"?

Rengeteg ellen példa van,a gond mindig is a saját emberünkkel akad.Természetesen ez olyan dolog hogy kell,az ember nem dobja el csak úgy egy nőért az igazi barátait!Nos mindennek megvan a maga ideje,szóval nincsen semmi baj ha valaki eljár,de azt ne is vigye túlzásba.Én is 28 vagyok de azért félévente évente összejövünk egy kis sörözésre,és ez kell is,ha egy nő azt mondaná hogy ne menjek akkor nem ismer engem,nem ismeri a barátaim,ilyen nő valószínű nem mellém való.

Ha nem rossz társaság és nem csajozni mennek,akkor talán még ez is ,jó.Javaslom ezt az időt próbáld Te is magadra fordítani!Ismered a barátait?

Távoli városból költöztem hozzá. Neki itt vannak a gyerekkori barátai, én meg nem ismertem senkit. Ő szolidaritást vállalt, nem ment el soha a barátaival, helyette velem volt. Mindig mindenhova csak együtt mentünk. Imádjuk egymást, de sivár lett így az életünk és a kapcsolatunk is majdnem ráment. Szerencsére észbe kaptunk. Ő újra felépítette a régi barátságait, én meg ismerkedtem, barátnőket szereztem. Így most szuper. Jobb lett a kapcsolatunk, mint előtte bármikor. Mindketten eljárunk a saját barátainkkal egymás nélkül is, sportolni, közös hobbit űzni. Arra figyelünk, hogy mindig egyeztetünk, és az első a család. Vasárnap csakis együtt vagyunk, akkor csakis közös programot szervezünk. Remélem, ebből sosem nő ki, mert nem szeretném feladni a barátnőimet;-)

Attól másznék a falra, ha egyfolytában a nyakamon lógna és soha nem mozdulna ki a barátaival. Nem gumiszobába zártam, csak feleségül mentem hozzá. Szerény véleményem szerint egyáltalán nem hátrány, ha az ember fia szocializált marad, kikapcsolódik és vidám.