Mennyire vagyok emberszámba vehető, ha utálom a gyerekeket?

Jaj, istenem. Forduljon szakemberhez? Nem kötelező mindenkinek szeretnie a gyerekeket. Persze a kérdező tette rosszul, mert megkérdezte, de érdekes, hogy az emberek megmondják másoknak, hogy kell élni. Én szeretem a gyerekeket, de nem kötelező mindenkinek. Semmi baj, a te nem.

22/N

Teljes mértékben, amíg nem teszel ellenük. :)

Sok gyerek van elmész onnan: rendben

Altatógáz a bölcsibe: nincs rendben

:D :)

Nincs benned semmi megvetni való, azért, mert nem kedveled a gyerekeket.

Én nő vagyok, 40 felé járok és nincs gyerekem. Nem is lesz. Egyrészt, mert egészségi problémáim vannak, másrészt, mert egyszerűen nem érzem magam erre alkalmasnak. Egyik sem hiszem, hogy jó lenne a születendő gyermekemnek.

Nekem is felforr az agyvizem, amikor kérdezik, hogy "mikor szülök már" és úgy néznek rám, mintha egy idegen bolygóról jöttem volna. Úgy érzem, ez magánügy és oltári pofátlanság ezzel jönni. De le is szoktam szerelni az ilyeneket. Attól,hogy valaki nőnek születik, még nem kötelező szülnie. Nem tenyészállat, hanem ember, akinek önálló akarata van. És ne kelljen attól feltétlenül elolvadnia, ha gyereket lát, mert "minden nőben ott van az anyai ösztön".

És nem is értek annyira a gyerekek nyelvén. Nagyon idegesít, amikor egy kisbaba/kisgyerek bőg, vég nélkül, ha hisztizik, akkor meg végképp. A nyegle, idétlen kamaszok meg a másik fele.

Persze sok függ a neveléstől is. De arra manapság egyre kevesebb idejük van a szülőknek. Dolgoznak, mint a güzü. Majd neveli az Élet ill. egymást a srácok.

Ha a testvéreméknek majd gyereke lesz, az talán más, mert mégiscsak rokon, és nagynéni leszek...ki tudja?

Egyébként, ahogy valaki feljebb írta, van aki az öregeket nem bírja. Pláne a fiatal korosztály, nem egytől hallottam már megjegyzést is, hogy "utálom az öregeket". A "nyuggereket", ahogy nevezik.