Bennetek is él az a látásmód, hogy a szép/vékony/gazdag (stb. ) embereknek nincsenek belső értékeik, míg a csúnyáknak/kövéreknek/szegényeknek vannak?

Ez így nem igaz. A külső és a belső csak kis mértékben függ egymástól, akkor amikor rájössz, hogy a külsőd milyen hatással van a külvilágra.

Aki külsőleg nem megnyerő, esetleg kövér, az "nem engedheti meg magának", hogy bunkó, belső értékek nélküli legyen, mert akkor senki nem fog vele szóba állni. (ez is általánosítás, csak ennek ez az "elmélete", hogy esetleg miért lehetnek adott esetben kedvesebbek a nem előnyös külsejű emberek).

Aki a külsejével hódít, az elhanyagolhatja a belsőjét, bizonyos szinten, hiszen nincs akkora szüksége rá, sok dolgot csak a külleme alapján megkap.

Mondom még egyszer, az előző két bekezdésben általánosítottam.

Mindenkinek másmilyen a mentalitása, bizonyos dolgok befolyásolják ezt, van akinél éppen a külső.

(Összességében azt sem nem hinném, hogy igazságtalan az élet. Ha nagyon mélyen és hosszú távon a dolgok mögé nézünk, akkor láthatjuk, hogy nem az. Ha valamibe eszméletlen munkát fektetünk, legyen ez bármi, egy kapcsolat, egy üzleti vállalkozás, akármi, akkor előbb-utóbb beteljesül. Csak sokan szerintem nem elég kitartóak, és aztán ráfogják arra, hogy igazságtalanság történt.)

na kár volt megint beleolvasni a válaszokba, ennyi marhaságot mait össze tudnak írni. hihetetlen, h az emberek többsége mennyire nem látja a valóságot.

általánosítani persze nem lehet, vannak kivételek, de aki szegény/kövér/csúnya vagy nehéz gyerekkora volt, az nagyobb eséllyel lesz normálisabb, szerényebb, empatikusabb ember.

vegyünk egy átlagos vagy átlagosnál szebb magyar fiatal nőt. egész életében körülrajongták a férfiak, ezért nagy eséllyel nagyképű lesz, mert megnőtt az önbizalma- pont ezért beképzelt a fiatal magyar nők nagy része..de mondom, kivételek vannak, beképzelt kövérek is léteznek.

akik meg olyanokkal jönnek, h nem külsőn múlik a személyiség, azok szokás szerint csak közhelyeket puffogtatnak. egy ember személyiségét nagyban befolyásolja a külseje és az is, hogy milyen élete van, vagy gyermekkora volt.

Szerintem van benne igazság. Nekem legalább is eddig minden jól kinéző ismerősömre jellemző volt a flegmaság, a beképzeltség, hogy csak olyan emberekkel barátkoztak, akik hozzájuk hasonlóan szvegek meg lyolók voltak. Nem igazán tudnak az ilyenek mit felmutatni a kinézetükön kivül. Aztán ezzel szemben vannak azok az emberek, akikkel bármiről lehet beszélgetni és normális értékrendjük van, képesek önállóan gondolkodni. Érdekes, nekik valamiért nincsenek 3 centis műkörmük meg iPhone-juk, hanem szolidan öltözködnek inkább, nem feltűnősködnek, mert számukra lényegtelenek ezek a dolgok és a barátaikat sem eszerint válogatják, hogy az mennyire menő.

De lehet, csak én mozgok rossz körökben, de eddig az esetek sokkal nagyobb részében ezt tapasztaltam.