Mi történt tíz év alatt a fiatalsággal?

Bejött a számítógép, telefon, internet.

Annak idején suli után mentünk focizni, biciklizni. Most meg nézem a játszóteret, hát üres, nincs egy gyerek sem.

Más lett a világ. Ehhez alkalmazkodtak.

De hidd el, amikor mi voltuk fiatalok, akkor is az idősebbek ezt mondták, hogy jaj ezek a mai fiatalok . . . :)

Hogy mi történt azzal a fiatalsággal, amelyikre emlékszel? Felnőtt és belőlük lettek azok, akik most hasonló kérdéseket írnak ki. Az az ifjúság, amelyiket most látod, már egy másik ifjúság és emiatt másképpen is viselkedik. Én is csodálkozok a rokongyerekeken, akik félóránként felnéznek a telefonból, hogy megvan-e még a világ (addig ki is tapétázhatod a szobát körülöttük, nem fogják észrevenni), de ez van, megváltoztatni nem lehet és hidd el, 10-15 év múlva már ők fognak morogni, hogy "bezzeg mi még egész nap a barátainkkal chateltünk és csak évente kaptunk okostelefont, ezek meg... hát mi történt a fiatalsággal?" ;)

A fülbevalós fiú pedig már a nyolcvanas években sem volt ritka és ha a te gyerekkorodban minden sarokban okostelefonok nőttek volna, mint most, te is ugyanilyen lettél volna (legalábbis olyan mértékben, ahogy általában a trendet követted). Ők is megélik az élményt, csak másképp.

16 vagyok, a nagyrészt azokon a filmeken nőttem fel amik az USA-ba játszódtak.

Én is hiányolom a bandákat, mikor még kemények voltak az emberek, harcoltak valamiért. De szétzúzta a 21 század gondolkodásmódja.

Az ok amiért csinálják: Így a külső szemlélők azt látják milyen életet él az illető. Aféle orrod alá dörgölés az egész. Új ruhám van, új helyen nyaralok, új telefonom van. Ennek hatására máris jönnek az új ismerősök.

Oroszlánrésze a netes ismerkedésnek szól. Megoszt egy képet aki tetszik, azt belikeolod, ha megoszt valami zenét, ráírhatsz, hogy milyen jó ez a zene és máris dumáltok, kiírja, hogy uncsizik, valaki nem akar e dumcsizni vele. Ez nem azt jelenti, hogy idegenekkel ismerkednek csak, hanem mondjuk iskolában nincs alkalmuk leülni egymás mellé és beszélgetni, ha pedig megteszik, mindenki arra veri a nyálát.

Kapcsolattartás. Minden egyes kérdésért nem fogsz bekopogtatni a haverjaidhoz, nem tudsz egyszerre többel más más témáról beszélgetni.

A megjelenésükkel pedig csak utánozni akarnak másokat.

Ez a kép a legjobb példa:

[link]

5: USA-ban most is keményen megy a bandázás, de nem hiszem, hogy bármilyen normális ember arra vágyna :)

Nem is erről szól a kérdés. Nem is így éltük a gyerekkorunkat. Mi is "bandáztunk" de annak semmi köze nem volt a keménykedéshez meg a bűnhöz. Csak együtt töltöttük az időnket. Suli után nem mentünk haza, hanem játszottunk még, vagy felmentünk valakihez. Nem anyuci, apuci hordozgatott, hanem hazasétáltunk, vagy buszoztunk. Utáltunk egyedül otthon ülni, vagy átmentünk egymáshoz, vagy lementünk a térre a többi gyerekhez. Az én gyerekkoromban az ciki volt, ha valaki mindig otthon ül :)

Én 22 vagyok, és nem gondolom, hogy az emberek változtak, csak az eszközök mások. A 19. században talán nem a látszatról szólt minden? Ki kivel van jóban, mikor ment utoljára templomba, bevezetik a szalonba, menyire szellemes társalgó (egyes korabeli könyvek szerint nem azokat az embereket hívták így, akik valóban okosak voltak), celebnek ott voltak a mecénások és grófok, akik ló---rt se csináltak azon kívül, hogy grófok, valamint például Oscar Wilde (aki legalább csinált valamit). Az embereknek nem volt Facebookja, nagyon drága volt egy fénykép, hát a családfa-kutatás volt a divat, mert mindenki lássa, hogy ugyan kenyérre sincs pénzem, de az ükapám Sir Kis Miki volt. Ennek modern megfelelője, hogy azt hazudjuk Facebookon, micsoda izgalmas életünk van.

Bandázás szerintem nem csak hogy van, de jó erős klikkesedés is az osztályokban.

Fülbevalós fiú volt régen is, a 80-as éveben a fiúk ne voltak kevésbé lányosak, a 70-es években meg pláne.

Ettől függetlenül igazad van. Mi történt? A technika. De nem csak a fiatalokkal. A 60 éves anyám többet FB-ozik nálam. A fiatalok abban különböznek, hogy ők ebben nőnek fel. A szülők nem ismerték a FB-ot, így aztán nem várható tőlük, hogy jó példát mutassanak. Ők is most ismerkednek vele. Szóval az emberek nem változtak, csak túlzottan népszerű lett a technika. Ettől persze nincs kevésbé igazad.

70 éves vagyok, és ha módjával is, de élek a modern technika vívmányaival. Pont annyira, amennyire szükségem van rá. Én nem divatból használok nagyképernyős mobilt, hanem mert kihasználom az előnyeit, élek a általa elérhető szolgáltatásokkal.

Ezzel együtt van myomógombos telóm is, amitől egyhamar nem válok(nék) meg..

rengeteg "szocialista"autóm volt, műhely kellett az üzembentartásukhoz..húsz éve már az újgenerációs autóim vannak...mit mondjak dögunalom. azóta nem láttam gyertyát, nem kellett buherálni semmit.Évente egy olajcsere, ezt nyújtja a korszerűség...mellesleg nagyon tetszik.

a szelfiről annyit, hogy kérésemre most kaptam ajándékba egy szelfibotot..baromi jó szórakozás(nak tartom, sok előnnyel)

az én generációm tudja, mi az hogy hétfői adásszünet,hogy csak utcai telefon van tantusszal, mekkora szám volt a pacsirta rádió, a Duna tv, vagy az embereket az osztotta meg, hogy Orion versus Videoton tv hívő-e..

látom az egyetemista unokáim életét, szokásait.. nem vagyok kétségbeesve..

tetszik ez az új világ, korom miatt a hátrányait, hibáit kikerülöm, nem foglalkozom vele..pont ezért nem írok róla..

talán az evolúció lassúságára fognék néhány tünetet, ami a nagyon rohanó technika központú világ eredményez..még a huszadik század találmányai is fantasztikusnak tűntek..ma?

a vélaményem az, hogy aki elzárkózik akármilyen szinten is a ma csodáitól, az mellett elszáguld az élet gyorsvonata..

...ráadásul mi még lassúak is vagyunk, mert vannak országok, melyek még gyorsabban fejlődnek..

hogy a fiatalsággal mi történt? semmi.

Régen, a hatvanas évek elején a rendőr huligánnak nevezte a mai bandázókat..és bevitt egy fodrászhoz a gyönyörő hosszú hajam miatt..ma már nincs gyárilag gond vele.

...és megőrültünk a Beatlestől amikor az jött hogy jeee jeee jeee..

(néhány szót fonetikusan írok, mert nem mindenk érti az eredetit)

szóval csak azért ragatam billentyűt, hogy leírjam: a mai bandászást régen huliganizmusnak nevezték..

-rohadt huligánok...takarodjatok haza!

miért is? mert cigiztünk, némelyiken trapper farmer volt, és hosszú haj..ja, és csepel bicikli, vagy Danuvia motor..

így vidám az élet.

nincs afiatalsággal semmi baj. pont olyanok, mint mi voltunk.

na, én most érzést próbáltam megosztani, mert már megéltem.