Mennyire normális az ilyen gondolkodásmód?

Nemrég mondta nekem valaki (egy hozzám közel álló ember), hogy nem vagyok tudatában annak, hogy a cselekedeteim másokra is kihatással lehetnek. Ez meglepett mert eddig tényleg nem így néztem a dolgokat. Azt is mondta, hogy nem sok empátiát érzek. Azóta észrevettem, hogy az emberek nem csak objektumként léteznek körülöttem, akikkel lehetőség szerint lehet csinálni valamit. Ez így talán durván hangzik, mert egyáltalán nem arról van szó, hogy nem érdekel senki, vagy hogy nem kötődöm senkihez. De én azt gondoltam, hogy a legtöbb ember szerepeket játszik, és tudatában van hogy milyen viselkedésformákat kell alkalmazni ahhoz, hogy hiteles legyen. De most nem tudom, hogy valóban így van-e, vagy csak én vagyok folyton a tudatos szerepek mögött már gyerekkorom óta.

Életemben talán háromszor éreztem átható empátiát, de nem foglalkoztam komolyabban az érzéssel, így valójában fogalmam sincs, hogy mit és miért éreztem. Normális így gondolkodni, vagy van valami probléma?