Mi a baja olyan sok embernek a gamer/egyéb srácokkal? Miért gáz? És a Star Wars?

"Antiszociális az aki nem jár este inni?"

Nem, mert járhat máshova, de aki inni jár az biztosan szociális. Ezzel nem konkrétan az alkoholizálást, inkább a társaságba járást hangsúlyoznám.

Abba még nem gondolt bele senki, hogy gameren belül is számtalan embertípus van? Van aki rááldozza az egész életét, elveszít mindent, igen, de miért kellene minden egyes gamernek ilyennek lennie?

Én is imádok játszani, a szabadidőmet nagyjából erre áldozom, de dolgozom mellette, hétvégén lejárok, barátnőm van, gyűjtök mellette egy másik álmomra ami az önmegvalósítást jelenti számomra, és mégis "kocka" vagyok. Sokat olvasok a játékokról, követem a hardvervilágot, és mégis van életem.

Van aki valóban rááldozza az egész életét, de van aki nem. Ez most kb. olyan mint a "minden diszkós hülye", vagy a"minden rocker bunkó" általánosítás. Minden státuszon belül van több millió ember, és ezen belül rengetegen különböznek. Nem igazán érdemes általánosítani ebből a szempontból.

Attól függ, hogy mit értelmezünk gamer alatt.

Nekem a "gamer" szóról általában azok jutnak eszembe, akik a "játékvilág" sznobjai. Csak olyan termékeket vesznek, amin rajta van, hogy "gamer" (marketingáldozatok) és nincs életük.

Sajnos sokan vannak, akik ebbe a körbe tartoznak, de közel sem 99%.

Az összes hobbi, amit egyedül is lehet űzni, el tudja azt érni, hogy az ember magába fordul és elzárkózik a külvilágtól, ez nem csak a játékokra jellemző, tehát oltári nagy baromság azt állítani, hogy ez a játékok hatása. Ez egy döntés, amit a "felhasználó" hoz meg.

A játékoktól is több tud lenni az ember. A legtöbbnek van története, amik akár egy jól megírt könyvvel is egy szinten lehet, filozófiai eszméket is boncolgat pár, ismeretet is terjeszt, csak oda kell rá figyelni és nem élből elítélni a játékokat.

Több féle készséget is tud fejleszteni, ezek bizonyítottak is.

A játékok nagyszerű kikapcsolódás és szórakozást tud nyújtani, ha ésszel csinálja az ember. Akit meg beszippant, azt más is be tudja szippantani. Az olvasás pl pont ugyan ilyen.

Egyébként antiszociális (ugye az a szociopátia más szóval :) )senki nem lesz játékoktól, csak asszociális. Alapvető dolognak kellene lennie, hogy fogalmakat nem keverünk :) Meg persze annak is, hogyha az ember kérdez valamit, akkor ne legyen már annyira lusta szar, hogy a hosszú választ nem olvassa el. Igényesség kérdése ez is.

Gamernek lenni sz@ az itteniek szerint, de munkamániás bérrabszolgának lenni jó, mert akkor letettél valamit az asztalra!

Nem tök 8, hogy a gép előtt rohadsz napi 12 órát és szórakozol, vagy egy retkes melóhelyen, ahol nem fizetnek meg, hiába vagy te csoportvezető. Mert szerintem nem az!

Vicc kategória!

Úgy tűnik nagyon sokan bedőltek azon szereotíp hülyeségeknek, miszerint ha valaki "gamer" az azt jelenti, hogy egész nap egész héten az Xbox előtt ül és nincs élete.

Nyilván van ilyen is, de a kérdező egyértelműen nem erre a szélsőséges kategória kérdezett rá.

Mi az, hogy az a gond hogy úgy definiálják magukat, mint gamer, de semmit nem tettek le az asztalra?

Minden normális embernek van egy , vagy több hobbija, ami közel áll a szívéhez, amiben megtalálja önmagát, egyértleműen ez egy fontos része lesz az illető öndefiníciójának.

Ettől még, néhény szélsőséges kivételtől eltekintve ugyan úgy járnak iskolába, egyetemre, dolgozni, szocializálódni.

Sőt, a "nerd, gamer" emberek legnagyobb része talán a legnyitottabb, mert nézzetek meg egy ilyen jellegű rendezvényt, ahol ilyen érdeklődésű emberek ezrei, tízezrei gyűlnek össze és egymással szórakoznak, kommunikálak, barátokkal és akkor is tök idegenekről van. Mi ez ha nem szoializálódás?

Én huszonéves felnőtt nő vagyok, külön háztartásban élek a párommal, dolgozom, egyetemet végeztem, szóval úgy tűnik van életem annek ellenére, hogy szertem a játékokat, filmeket, képregényeket, sőt cosplayezek is. Így igen, ez a része az életemnek erőteljesen hozzátartozik az öndefiníciómhoz más hobbijaim, érdeklődési köreim mellett.

Semmivel nem másabb Star Wars vagy lol rajongónak lenni, mint mit tudom én, foci rajongónak.

Komolyan ne legyünk már ennyire sztereotípak.

Csak az első 2 válaszig jutottam. Én NEM vagyok gamer (és lány vagyok), de azt nem értem, miért baj a 2.-nak, hogy valaki elmélyül valamiben. A rockerek is teljesen azonosulnak dolgokkal. Ez csak egy példa volt. Én pl. nagyon szeretek írni, minden nap írok valamit, de attól még, hogy ezzel foglalkozom nagyon sokat, nem jelenti, hogy ebből akarnék megélni (hiszen ebből nem lehet). Miért ne lehetne valakinek egy időigényes hobbija?

Nekem kifejezetten vonzó, ha egy fiú lelkes valami iránt, és csillogó szemekkel tud beszélni a hobbijáról. A gamerség mondjuk pont egy olyan téma, amihez én nem tudok hozzászólni, de gáznak nem gáz. Egyik legjobb barátnőm is gamer és Star wars - rajongó (mondjuk ez nem tudom, hogy jön ide, hogy sw). Én nem vagyok oda a SW-ért, de olyat még sose hallottam,hogy gáz. Épp hogy engem szoktak gáznak tartani, hogy csak 18 évesen láttam először. Pont azt vettem észre, hogy alapfilm, és hogy tilos szidni. De engem nem zavar: nekem nem tetszik kimondottan, másnak igen, szerintem nem kell senki ízlését bántani. Egy másik barátnőmet a japán kultúra érdekli, ő szokott beöltözni, de szerintem ez tök kreatív (meg magának varrja a jelmezét stb.). Egyébként gazdasági infót tanul, nem tudom, miért ne lehetne állása ettől. Nyilván nem a suliba jár jelmezben.

Imádom a sztereotípiákat :D

Rockot hallgatok ezert valaki azonnal lebunkozott, animeket nézek, ezert csípőből antiszocnak neveznek.

Ezek ugyan ugy hobbik mint pl a modellezés. Ha elszalad alattad a lo akkor sok penzt es időt rabolhat el, de ha az ember nem lepi at a határokat akkor nem lehet baj. WoW pl egy ilyen pelda: nagyon szepen kiépített, gyűrűk urát felülmúló történelemmel rendelkezik. Elolvastam szinte az osszes konyvet. Az olvasas hasznos? Egyesek egy konyvet nem emelnek fel egesz életükben.

Animekbol szeretnek cospalyezni, de nem egy kezdő szinten. Jelenleg gepesznek tanulok es a tudásomat többek között ebben is felszeretnem hasznalni (fagyverek, stb). Ergo olyanert tanulok amiert szeretek. (Teknikus utan neki is latok).

A Játékok es az egyeb fentebb peldazott hobbi nem oli meg a kapcsolatokat. Sokkal jobban építi oket mint pl egy kocsmázás. Nagyon elszigetelt pelda: Osztálytársam kocsmába megy, fel óráig gelojat bámulja, legkozelebb mar az asztalon van kidolve.

Sok rizsa utan kis konklúzió: Határokon bellul jo ha az embernek hobbija van es szeret valamit csinalni.