Miért nem tud senki ismerkedéskor teljesen nyílt őszinte lenni és részletesen beszélni magáról?

Nézd kedves kérdező, ha allegórikusan akarok választ adni, akkor azt mondom, képzeld el, hogy még nem ismerjük egymást, és meghívlak magamhoz egy kávéra, ismerkedni.

Amikor megjössz a hideg télben nagykabátban, behavazva, dideregve állsz az ajtó előtt. Gyorsan beinvitállak, és utat engedek neked befelé.

- Gyere, vetkőzz le, és közben főzöm a forró kávét, hogy átmelegedj - terellek befelé, és elindulok a konyhába megfőzni a kávét.

Szépen díszített tálcán a gőzölgő kávéval érkezem a szobába, ahol a fotelben ülve te vársz - anyaszült meztelenül.

[Bár valóban én mondtam, hogy vetkőzz le, de csak a kabát levételére gondoltam - előszörre...]

Na, körülbelül így érzi magát a másik, ha rögtön az első alkalommal kitárulkozol. Míg meg nem ismeritek egymást, nem szabad teljesen kitárulkozni. Nem lehet tudni, hogy a másik mire érzékeny. Lehet már az első alkalommal belegázolsz az elevenjébe, holott csak őszinteségi rohamod volt, de nem akartad megbántani...