Hogyan lehet valaki szinte minden szituációban nyugodt?

Az esetek nagy részében én is ilyen vagyok.

Régen nagyon túlizgultam a dolgokat, 1-1 vizsga vagy fontosabb esemény előtt minden bajom volt, ment a hasam,remegtem stb..

Aztán fokozatosan megpróbáltam lazábban hozzállni a dolgokhoz. És próbálom mindig pozitívan látni a dolgokat. Pl ha úgy látom,hogy nincs esélyem egy vizsgán, nem készültem fel eléggé,akkor is próbálok arra gondolni,hogy legalább meglátom milyen a vizsga,legközelebb már tudni fogom, nem dől össze a világ,ha most nem sikerül stb.

És ha sikerül nyugodt lennem,akkor én jobban is tudok teljesíteni.

Más területeken is igyekszem nem félni.Nem old meg semmit,sőt.

Szerintem négy féle ember lehet ilyen,

van amelyiket nem érdekli

van amelyik minden esetben megbízik abban, hogy meg fogja tudni oldani a problémát

van a cinikus

és vannak az olyanok mint én: hogyha nem mutatsz érzelmet, ami alapján a másik fél föléd tudna kerekedni akkor egy idő után te kevered a kártyákat, ok egyszerűbb nevén a manipuláció.

Egyébként nagyon egyszerű mind a hármat megcsinálni, csak meg kell, hogy legyen a megfelelő álarcod amit biztosan föl tudsz venni a különféle szituációkban.

Én is ilyen vagyok. Az ok rém egyszerű. Gyerekként az apám vert. És ha félelmet, vagy fájdalmat mutattam, még többet kaptam. Tehát meg kellett tanulnom leplezni a dolgokat. És szinte mosolyogva fogadni, sőt, megköszönni a legnagyobb pofonokat is.

Most már ezért a dologért szinte hálás vagyok. Na nem a verésért, hanem azért, mert nem esek minden bajnál, váratlan eseménynél pánikba, mint a férjem. Ő hajlamos túldramatizálni a dolgokat. És sok esetben mire ő magához tér, én már meg is oldom a dolgot.