Miért baj az, ha valaki vallásos?

"22: magyarul a hit ráveszi az embert hogy inkább egy boldogtalan házasságban élje le az életét, minthogy elváljon. Márpedig sok házasság menthetetlen. Egyre jobban állunk."

Maradjunk annyiban, hogy a házaspárok döntő többsége anyagi okok vagy a gyerek/gyerekek miatt vagy mindkettő miatt maradnak együtt. Ez nem a hagyományoktól függ.

Egyébként a középkorban is lehetett érvényteleníteni egy házasságot. Macera volt, de lehetett.

"You're welcome! Ha nem teljesíti a vágyainkat, hogyan adhatna reményt és erőt?" - Az embernek a hite ad reményt és erőt. A hit ad egy olyan mentalitást, ami arra motiválja az embert, hogy ő maga teljesítse a vágyait. Az ember azt hiszi, hogy az istenének köszönhet mindent, holott a tudata volt az, ami megerősítette. Én pedig ezért tartom nagyra a vallást. Ad az embernek egy önbecsülést, aminek segítségével sokmindent el tud érni. Nézzük csak a vikingeket. A germán népek alapból hírhedtek a szilaj személyiségükről, de egyben ott volt a vallásuk is, ami még inkább arra motiválta őket, hogy harciasak legyenek. Ők úgy vallották, hogyha nem halnak meg dicső harcosként, akkor nem juthatnak be a Valhallába. Leginkább ezért tudták a vikingek kicsinálni egész Európát a kora középkorban.

Egyébként Psyché se várhatta el Aphroditétől, hogy segítsen neki. Egyedül az Ámor iránt érzett szerelme adott neki erőt és reményt, hogy kiállja a próbákat. Azaz tiszta szívéből hitt abban, amit csinált.

"Nem tudom, érzékeled-e a vallásos gondolkodásmód ezernyi ellentmondását, buktatóját. A vallásos embereket azért nevetik ki, mert a logikátlan gondolatmenetükkel folyton vakvágányra tévednek." - Mi abban a logikátlan, ha valaki a hitéből merít erőt. Egyébként egy vallásos ember ugyanúgy ad gyógyszert a beteg gyerekének és nem kezd el vakon megalázkodva imádkozni a meggyógyulásáért. Igen, vannak brutálisan vallásos emberek, akik nem hisznek a tudományban, de maradjunk annyiban, hogy szerencsére az ilyenekből nagyon kevés van.

"Mint te számos esetben egyetlen kérdés feltevése alatt." - Írnál konkrétumot?

"Ps.: a bibliát és a benne szereplő meséket ne használd bármilyen állítás alátámasztására, mert nem autentikus forrás." - Valóban kitalált mesék, de az emberi jellemvonások, amiket megjelenít a Biblia vagy bármely mítosz, azok viszont kimondottan autentikusak. Csak ott az emberi tulajdonságokat szimbolikusan ábrázolja. Nemhiába mondják sokan, hogy egy hittan óra felér egy etika órával.

Egyébként a vallás a tudománnyal ellentétben határtalan. A tudomány nem több, mint az azon információk gyűjtőneve, amiket az ember maga körül észrevett, megfigyelt, majd lejegyzetelte és hozzáírt egy logikus magyarázatot. Ahogy fejlődött a technológia, az ember annál több dologra döbbent rá. De maradjunk annyiban, hogy a megfigyeléseknek csak a 20%-ára tudott határozottan logikus magyarázatot írni az ember, a többi 80%-ra még mindig feltételezéseket fogalmaz meg. Ráadásul azért vélem végesnek, mert az ember befogadóképessége is véges, egyszerűen nem képes minden egyes információt befogadni, meg az is vele játszik, hogy az ember mégse annyira okos, hogy mindent meg tudjon fejteni. A tudomány csak addig kőkemény racionalizmus, míg az ember az ismeretlenekre képes logikus magyarázatokat írni, viszont rengeteg ismeretlen még mindig nincs megfejtve és az ismeretlenek közt a legmegfejthetetlenebb az eredetiség.

A vallást azért IS tartom határtalannak, mert a teremtéstörténettől elkezdve a világvégéig mindent képes kifejezni, persze szimbolikusan. Olyan érdekes, hogy minden nép mitológiájában így van. Mégis miért szükségeli az ember annyira a hitet, hogy egy kész vallást hozzon létre? Itt nem csak tömeg manipulációkról van szó. Az ember társas lény és gondolom ős idők óta tisztában voltak azzal is, hogy a közös vallás arra ösztönzi is őket, hogy fogjanak össze. Viszont ez nem mindig működött, mert az egyházak a vallást inkább tömegmanipulálásra használták, de ezért inkább a hataloméhes, rosszindulatú emberek vonhatóak felelősségre. A középkorban tűzzel vassal ráerőltették az emberekre a katolikus vallást. Voltak a keresztények között számos olyan papok és szerzetesek, akik kimondottan ellenezték ezt a módszert, de a katolikus egyház annyira hataloméhes volt, hogy inkább el tették ezeket az úgymond becsületes embereket láb alól. A reformáció idején csak gyülekeztek a nézeteltérések és ezek sokszor vérengzéssel társultak. De erről se a vallás tehet, hanem az ember. Az emberek ugyanúgy képesek az egyéni érdekeikért egymást ölni. A konfliktusok mindig a vágyaink miatt keletkeznek. Ha egy szülő azt szeretné, hogy a gyereke vallásos legyen, de a gyerek nem akarja, akkor sem a vallás miatt vesznek össze, hanem nézeteltérésük miatt, mert az ember nehezen fogadja el a másik véleményét.

Egyébként egy ember, aki túlélt egy balesetet, akkor kinek adjon hálát, ha nem az istenének? Valóban szerencséje volt annak az embernek, aki karambolban a kocsi leghátsó ülésén ült, és így életben tudott maradni. Vagy egy a hajótöröttnek is szerencséje volt, mert talált egy mentőcsónakot. De egy hátsó ülésnek vagy egy mentőcsónaknak nem tudunk hálát adni. Viszont istennek igen, mert egy hívőnek a szubjektív befogadás esztétikája szerint létezik és él.

Nem tudom, hogy pontosan mit éreztek, ha megláttok egy gyönyörű tájat, de mindannyiunkban az a közös, hogy ilyenkor általában véve gyönyörködünk. Kérdem tőletek, számotokra melyik a kellemesebb történet, ha a táj a lemezek- és a szél mozgásának és a csapadéknak köszönhető vagy az, hogy ez a völgyet valójában tündérek és koboldok lakják, akik fáradtságos munkával varázsolják széppé a tájat. Vagy melyik történet a viccesebb a Föld több, mint 4 milliárd éves története, vagy az, amikor a Repülő Spagettiszörny annyi sört vedelt, hogy részegségében megteremtette a Földet. Vagy, melyik elképzelés vonzóbb, ha meghalunk, akkor egyben a lelkünk is meghal és közben szépen lebomlunk vagy a másik verzió, miszerint, ha meghalunk a lelkünk a ez egykori fiatal testünkben a Repülő Spagettiszörny mennyországában vár, hol sörvulkánok és sztriptíztáncosnők várnak és akik pedig rászolgáltak, hogy a pokolra kerüljenek, őket állott sör és nemi beteg táncosnők várják. Félre ne értsetek nem vagyok pasztafáriánus, ez Repülő Spagettiszörny csak egy példa volt. Csak ezzel azt akartam kifejezni, hogy a racionalizmus megöli a dolgok varázsát. A felvilágosodás nem hiába következett be a művészeteknél egy hatalmas pálfordulás, azaz átment romantikába az egész, hol a szabályok háttérbe kerültek és előretört a szabadság és a korlátlanság élménye. Maradjunk annyiban, hogy az ember szívesebben hallgat egy romantikus zenét, mint egy klasszicista szimfóniát. Igen meg kell hagyni, hogy Mozart zseni volt, de Csajkovszkijtól a Hattyúk tava sokkal szenvedélyesebb. Az embereket sokkal jobban vonzza Robin Hood vagy William Wallace története, mint az Iliász (történetiség, a romantika egyik meghatározó stílusjegye). Leegyszerűsítve vallás sok szempontból irracionális, de ettől varázslatos és a misztikumának köszönhetően pedig inkább poszt-racionális. Az emberek mindig is szerették és szeretik is a mai napig a mitizálódást és a metafizika létezését se merik letagadni. Ha ez nem lenne így, akkor a fantasy történetek nem aratottak volna ekkora sikert (pl.: Gyűrűk Ura, A hobbit, Trónok Harca, egyéb horror sztorik, stb.)

Amúgy kimondottan közkedvelt zenestílus a blues és a jazz. Nos azoknak az őse a néger spirituális zenék. Általában VALLÁSI szertartásokon énekeltek hasonló hangzású dalokat és végül ebből alakult ki a jazz és a blues. Ami még nagyon érdekes, hogy az amerikai folkrock kialakulásában a blues is nagy szerepet játszott.

""maradjunk abban" ???

A statisztikai hivatalban dolgozol?" - Nem, csak az eddigi megfigyeléseimet ehhez hasonló kifejezésekkel fogalmaztam meg.

"Milyen hagyományokat ismersz? Az hogy a gyerek miatt együtt kell maradni, az nem lehet hagyomány?" - Ha jól emlékszem azt írtam, hogy egy családban, hol a házaspárok már nem szeretik egymást vagy az anyagi okok, vagy a közös gyerek/gyerekek, vagy rosszabb esetben mindkettő a válás "ellen érvel". A hagyományokat értsd úgy, hogy a katolikus egyház ellenzi a válást és egyesek szerint a vallásos házaspárok biztosan a vallásuk miatt nem válnak el, ami a szerintem egy baromság. Az ilyen eset, ha van ebben a mai világban, akkor nagyon ritka.

"Hogy jön ide a házasság középkori érvényesítése?" - ÉRVÉNYTELENÍTÉSE ÉS NEM ÉRVÉNYESÍTÉSE, nagy különbség. Amúgy ezzel azt akartam mondani, hogy annak ellenére, hogy a középkori keresztény Európában tiltott volt a válás, mégis voltak olyan esetek, mikor a pápa érvénytelenítette a válást. XII. Lajos Francia király például lefizette a Borgia pápát, hogy a meddő feleségét leváltsa egy fiatalabb és termékeny lányra. Azelőtt pedig II. Henrik angol királynak pedig a felesége is elvált nő volt. Szóval igen, lehetett házasságot érvényteleníteni, de macera volt. És részben így is akartam alátámasztani álláspontomat, hogy miszerint a legtöbb be nem következett válás nem a hagyományok miatt vannak. Remélem így érthető.

"És ha már így összehoztad ezeket: gondold végig mi változott leginkább az elmúlt 150-200 évben!

Leginkább hagyományainkat vesztettük el." - Ja, de helyette lett másik.

"(egyébként a vallásosság is az)" - Nem tudom, hogy föltűnt, de ezek szerint ne, hogy az egyik kommentemben, hol leírtam, hogy ma már a be nem következett válások többsége nem a hagyományok miatt vannak, ebből már leszűrhetted volna, hogy tisztában vagyok azzal, hogy a vallásosság is az.

Ha ennyire szereted mások szavát kiforgatni, akkor nem ártana egy kicsit körmönfontabbnak lenned. Ez esetben, ha hallgattál volna, bölcsebb lehettél volna.