Szerintetek az agy ismerte fel magát, hogy létezik (szellemileg), vagy van egy lélek, ami vagy gondolkozik, vagy nem, de befolyással van az agyunkra, és emiatt gondoljuk azt, hogy vagyunk?

Hát ezt így meg nem mondom de nekem jobban tetszene a lélek dolog mert akkor legalább nem vesztek el mindent a halálomkor, hanem folytatódik a buli.

Igen, ahogy az első mondja. A középkori misztikusok is a gondolkodást még testi dolognak tartották, a lélek ennél több.

Reeszméltek arra hogy "magunkban beszélünk"- ez tulajdonképp a gondolkodás, amit akkor szerintem nem is tudtak megnevezni. Szerintem boncolások hosszú sora vezett odáig hogy arra is rájöjjenek -a fejünkkel tesszük"- (persze, előbb fej volt utánna konkrétan "agy"). Én ennek tudom be azt a rengeteg szólás mondást ami arra utal mintha szívünkel gondolkoznánk pl. szívtelen, szép szava de ördög szíve, ami a szívén az a száján, akinek a szíve telve megnyílik annak a nyelve... stb.

a test a szellem és a lélek nem elválasztható egymástól. A halál megszünteti mindhármat. Ennyit a vallásoknak. Az meg hogy az ember le tudja magát választani a környezetéről az egy szép tulajdonsága az agynak.

lÉLEK. (lelek,lel), azaz, aki keres az költ.

Ha ilyen kérdések érdekelnek kezd el nézni a Westworld című sorozatot, igazán minőségi darab, és nagyon érdekes dolgokról van benne szó