Velem van a probléma?

Nem igazán értelek. Milyen vagy, amilyennek nem fogadnak el? Miből gondolod, hogy nem fogadnak el? Mondják, vagy piszkálnak valamilyen tulajdonságod miatt? Ha igen, akkor nem érdemes velük foglalkozni, keress másokat.

Mindenki más akar lenni, mint ami valójában, én is, hiszen nem vagyok tökéletes, szeretnék jobb emberré válni, és ehhez az kell, hogy megerőltessem magam, és kedvességet erőltessek magamra pl. Vagy én elég zárkózott, csendes ember vagyok, de a világban érvényesülni kell, ezért időnként "gyakorlom" az ismerkedést, kapcsolatépítést, vagy olyan helyzetekben is felszólalok, amikor legszívesebben mélyen lapítanék, mint szar a fűben, de muszáj, mert ha nem erőltetem meg magam, akkor sosem fogok fejlődni. Vagy egy olyan mondás, hogy "táncolj, uram, majd csak megjön a zene is", ezt kb. így lehet értelmezni, hogy ha sokat viselkedsz valahogy, ami először neked természetellenes, akkor egy idő után már a személyiséged része lesz.

Ha meg barátkozol valakivel, abban az az egyik legszebb dolog, ahogy szépen lassan egyre jobban megismered, egyre inkább kinyíltok a másiknak, és a te feladatod is, hogy finoman feszegesd a másik "kagylóhéját", hogy megnyíljon neked, nem csak a másiktól várod, hogy ő kitartó legyen és próbálkozzon veled.

Ha meg valaki szarik rád és azt érezteti, hogy jobb nálad, azt tényleg jobb, ha hagyod a fenébe, hadd barátkozzon a hasonszőrű "nagyonmenő" arcokkal. Az nagyon jó, ha nem vagy kötekedő, ezt tartsd is meg, hidd el, egyébként a legritkább esetben tudsz célt érni azzal, ha valakire ráborítod az asztalt. A nézeteltérést intelligensen, határozott kedvességgel is el lehet simítani.

Az utolsó mondatodról még az jutott az eszembe, hogy nem lehet, hogy túlságosan "tolod magad" a többiekre, hogy nagyon erőszakosan akarod, hogy mindenképp a barátaid legyenek? Inkább kérdezz te, hallgasd meg a másikat te, egy kis idő után ők is vissza fognak kérdezni és meg akarnak ismerni jobban. Ne is változz akárki kedvéért, de a kommunikációdon lehet, hogy változtatni kell, ha nem megy a barátkozás.

Végezetül, nem hiszem, hogy azzal elérsz bármit is, ha megállapítod, hogy ez most a te hibád, vagy az ő hibájuk. Amit eddig írtam, azt se azért írtam, mert azt gondolnám, hogy te vagy a hibás, csak az szomorú helyzet, hogy magadon tudsz csak csiszolni (nem megváltoztatni, elárulni a személyiséged, hanem fejleszteni!), a környezetedet nem tudod direkt módon megváltoztatni.

23/L

Járj olyan helyre, ahol elfogadnak. 7 billió ember közül biztosan találsz legalább egyet, akinek megfelelsz. Ez nem klisé duma, ez a valóság.

Még a legnagyobb őrülteknek is vannak közös programjaik másokkal, neked miért ne lehetne?