Bennetek mennyi együttérzés van?
Hogy érzitek magatokat ha a közerezetekben egy állat vagy egy ember életét veszti, még ha a halál bekövetkeztének nem is voltatok tanúi?
A kérdés kizárólag a halálra irányul, és ne vegyétek bele a más élőlény érzelmi lehangoltságával vagy fájdalommal/szenvedésével kapcsolatban lévő együttérzést.
eléggé meg szoktam döbbenni amikor mondják hogy xy akit látok heti pár alkalommal vagy még beszéltünk is meghalt.
egy imát el mondok értük magamban utána.
Ha egy általam alig ismert ember hal meg, akkor egyáltalán nem vált ki belőlem együttérzést. Ha közelebbi az illető, akkor egy kicsit sajnálom.
Viszont ha hozzám közel álló állat pusztul el, akkor azt nagyon tudom sajnálni.
Ahogy öregszem egyre együttérzőbb vagyok.
Sosem láttam rossznak a halált, azokat sajnálom akik elvesztették akit szerettek. Ha olyan hal meg akit én is ismertem, akkor számomra az a pillanat megrendítő mikor tudatosul, hogy már nincs közöttünk. A szeretteink halála sokkal nehezebben viselhető és még azon belül is számít, hogy mennyire volt szoros vagy gyakori a személyes kapcsolat. De az sem a velük való együttérzést jelenti nálam, hanem magamat sajnálom. Aki meghal azokkal talán annyiban érzek együtt, hogy lehetett volna könnyebb életük, haláluk, de mint állapot, azért mert halottak, abban nem lehetek együttérző.
Csak a hozzám közel álló emberek halála rendít meg.
Az állatok halála minden esetben együttérzést vált ki belőlem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!