Miért válik valaki olyanná, hogy nem válaszol egy-egy kérdésre?
A párom és az apja is olyan, hogy néha-néha, nem lehet tudni előre, hogy éppen mikor, ha feltesznek neki egy kérdést, akkor úgy csinálnak, mintha meg se hallanák, mintha a kérdező ott se lenne.
Alap kérdésekre simán válaszol a párom, hogy mittomén, merjek neked is kaját, vagy kérsz kávét, ilyesmi, erre egyből válaszol, de ha mondjuk elesik a gyerkőc és a párom odarohan, én meg kérdezem, hogy miben eshetett el vajon, akkor mintha meg se hallaná. Ha ilyenkor megkérdezem, hogy miért nem válaszolsz, akkor sóhajtozik, hogy erre nem lehet válaszolni. De mondom, annyit lehet, hogy szerinted ebben vagy abban, vagy pont letojod miben, vagy hagyjalak már a kérdéssel :) vagy bármit lehet válaszolni, akkor megint sóhajtozik, hogy hagyjam már békén.
Az apja ugyanez. Tegnap kérdeztem tőle, hogy pár hónap múlva, mikor ott alszik náluk a gyerek, mert mi nyaralni megyünk, akkor addigra vegyek-e oda nekik egy utazóágyat, akkor sóhajtozva odébb állt, mint aki ott sincs. Persze vele nem tárgyaltam le ezt a miért nem válaszolsz dolgot, mert a fene akar vele összeszólalkozni. De egyszerűen nem értem, miért nem lehet válaszolni. Akár csak annyit, hogy hagyjál már, vagy hogy ne kérdezgess, vagy bármi. Miért kell úgy tenni, mintha szellem lennék?
válasza: válasza:HA ennyire értelmetlen doglokat kérdezel, akkor tényleg mit válaszojanak rá? Hogy hülyeség a kérdésed?
Egy gyerek el tud esni minden ok nélkül, az meg, hogy mi lesz pár hónap múlva, megintcsak annyira messze van még.
Ha meg azt mondanák, hogy "hagyjál már", akkor meg azon lennél felakadva.
Egyszerüen nem akarnak hülye helyzeteket, és még így van a legkevesebb veszekedés részedröl.
1-es: Nem szeretnék ugyanígy viselkedni és nem is tudnék. Miért süllyedjek le mások szintjére, ha ez tényleg csak bunkóság? :) De ha tényleg csak az, akkor nagyon szomorú vagyok. :(
2-es: Sosem veszekszem vagy vitázom ezen, maximum néha megkérdezem, miért nem lehet válaszolni, mert érteni akarom a lényegét. Várok egy értelmes választ, mert csak van ennek oka, amit ha elmond, megértem és legközelebb nem ér váratlanul. Amúgy ha mondjuk úgy érzi, hülyeséget kérdezek, azt is megmondhatja normálisan, hogy "drágám, nem tudok erre válaszolni, mert baromság", aztán ennyi. ez is egy válasz. De szó nélkül átnézni rajtam, mintha ott se lennék, nekem fura. Ha hülyeség egy kérdés, akkor is lehet rá annyit mondani, hogy ez hülyeség, ne kérdezz ilyet. Ennyi.
A másik, hogy szerintem nagyon nem mindegy mi lesz pár hónap múlva, mert nem új utazóágyat vennék, hanem használtan, az meg idő, míg találok egy jó ár-érték arányút, és nem elég az ott alvás előtt 1 héttel rákérdezni, hogy kell-e aztán már nincs idő beszerezni. Amúgy meg, ha korai a kérdés, azt is meg lehet mondani, hogy nem tudja még, beszéljünk róla 1 hónap múlva vagy valami. De átnézni rajtam, nekem ez is fura.
3-as: nem tudom, hogy autisták-e. nem ismerem a tüneteit. beszélgetni mondjuk az egész családdal nehéz néha, mert olyan mindig, mintha azt várnák, mikor hagyja abba az, aki éppen beszél és szólalhatnak meg gyorsan ők. akár valami teljesen másról, mint amiről szó van. Anyósom pl képes téma közben odaugrani a gyerekhez és vele gagyarászni, aztán az ember meg ott áll, hogy most akkor mivan. :D Figyelemzavar ez? Lehet. De lehet egy egész család figyelemzavaros?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!