Nem akarok gyereket ez normális ebben a korban?

"Bennem meg 0 felelőség"

Csak erre reagálok, ez baj, igen. Bocs ha nem ilyen válaszokat vártál.

31 vagyok, ugyanilyen gondolatokkal.

A felelősség értelmezésén nem rugóznék, szerintem a gyerekkel kapcsolatban értetted kizárólag, nem pedig általánosan, ahogy valaki értelmezte.

Ráadásul én nem bírom a gyerekeket, de tényleg nagyon nem. Isten ments, hogy megfogjam, gügyögjek neki meg ilyenek.

Kb. amikor annyi idős voltam, mint te, akkor azt gondoltam, hogy igen, kellene ebbe az irányba menni, kell a család, egy magasabb cél, mint csak az anyagi jólét, minőségi életvitel stb. Aztán, hála a sorozatos párkapcsolati kudarcoknak is gondolom, átalakult az egész. A klasszikus családalapításról egyértelműen lekéstem, de nem is vágyom rá. Mivel a gyerek nekem nem cél, így ezzel a többi klasszikus családi érték is más megvilágításba kerül (házasság pl.)

Kedves kérdező ez a saját egyéni döntésed,emiatt nem kell rosszul érezned magad vagy társadalmi elvárásból másként döntened.

30-as nőként már én sem akarok gyereket.Nem tudnám elképzelni, hogy évekig egész nap gyerek ricsajt hallgassak.Ezt látom egy barátnőmnél aki majdnem 40 volt amikor szült gyorsan egymás után két gyereket,és nem úgy tűnik mint aki élvezi a dolgot...állandóan panaszkodik a kisgyerekekre,sose hallottam tőle,hogy mennyire örül a két gyereknek meg jó hogy vannak,azt annál inkább hogy nem jut ideje magára meg bedilizik,pedig van segítségük,gyerek körül, házimunkában is, a férje is sokat segít.Sokszor nézik, hogy letudják passzolni a gyerekeket.Persze ezzel nem azt mondom,hogy a későbbi években nem vállalhat valaki gyereket.De ne elvárásból tegye valaki hanem azért mert az szívből fakad.A fent említett személyeknél inkább a férj akart gyereket,a másodikat biztosan meg azelőtt azt mondta legalább négyet szeretne.

Ne másoknak akarjmegfelelni, hanemmagadnak.

ÖNISMERET!

Vannak, akik egyáltalán nem akarnak gyeretek,100 évesen se.