Az ilyen rossz ember? Aki nem tud bocsánatot kérni?

Nem.

Nem rossz ember. Inkább büszkének mondanám. Viszont ha a tetteiből a megbánás sugárzik, akkor valószínűleg nem beismerni, csak kimondani képtelen hogy hibázott.

Anyukámnak nárcisztikus személyiségzavara van, és ő is ilyen. Tönkretette az önbecsülésemet, mire felnőttem, DE nem rossz ember, mert ez egy betegség, ami azért alakult ki nála, mert vele is olyan rosszul bántak gyerekként, mint ő velem.

Én nem szeretem az ilyen típusú embereket, kellemetlen hogy a hibáját nem képes elismerni (sőt, adott esetben ordít ha megjegyzik: mennyire rosszul esett amit tett) de utána nyilvánosan édeleg, pont olyan dologban, amiben hibázott.

Régen semmi gondom nem volt a bocsánatkéréssel. Mára már annyit bántottak megbánás nélkül, hogy kikopott belőlem a képesség és most már én se kérek elnézést. Semmiért. Legfeljebb ha valaki egyenes gerinccel megáll előttem és kérdőre von vagy közli, hogy ez rosszul esett neki. Ez számomra annyira új és meglepő lenne, jó értelemben, hogy mindenképp díjaznám egy őszinte bocsánatkéréssel. Egyéb esetben random ember random érzése pont annyira nem érdekel, mint fordított esetben. Elegem lett abból, hogy mások büntetlenül gázolnak át rajtam. Ha ettől rossz ember vagyok, ám legyen. Még így is én lógok ki a felszínes társadalom sorából a túlzott őszinteséggemmel és önmagamra káros érzelmi mélységemmel (amit tudatosan nyomok el pl a fentebbi mód, különben még ennél is jobban sérült gyökér lennék).

Én ilyen vagyok, gyengeségemnek tartom, de hogy miatt egyenesen rossz lennék, azt erősnek érzem.

*emiatt

Más szeretetnyelvet beszél, nem tudja magát megfelelően kifejezni. Ez is mutatja, mennyire megbánta amit mondott/tett, hiszen nem szavakkal, hanem cselekedetekkel "kompenzál", kér bocsánatot. :)