Mi a velemenyetek arról a mondásról, hogy "Ha mindig igazat mondanék nem lenne egy barátom sem"?

Puzsér, te vagy az? :))

Amúgy az elsővel értek egyet, lenne, de nagyon kevés.

Aki kéretlenül őszinte,az pusztán tapintatlan bunkó.Csak ugye őszinteségre hivatkozva könnyebb a másik szívébe döfni a kést.

Amúgy a mondást nem tartom igaznak,mert biztos,hogy mindig van olyan,aki elfogadja az őszinteséget.Az,hogy nem tetszik neki először,az lehet.De ha utána nem neheztel rád,abból kiderül,hogy igaz barát.

Az mondjuk igaz,hogy sokaknak nem fog tetszeni,ha valaki kinyilvánítja az őszinte énjét.Mert hiába nem bunkóságból indulsz ki,nem fog mindenki szeretni.

Mindig őszinte vagyok, képtelen vagyok hazudni! 2 barátnőm van, ők pont ezt szeretik bennem a legjobban, hogy tudják bármi van, én azt mondom amit gondolok!

Csak meg kell találni a jó embereket

Szerintem aki barátom pont azért barátom, mert őszinte vagyok. Őszintén gratulálok nekik, ha valami sikerül, őszinte véleményemet mondom el, ha kérik, őszintén mondom el, ha valmi bánt. Az egy dolog, hogy az őszinteségbe beletartozik, hogy néha bizony olyan dolgokat mondok, ami a másiknak nem tetszik, de a jó dolgokat is őszintén mondom, és a "rosszakat" is lehet emészthető módon előadni (értsd pl. nem azt mondom, hogy hú, de g.eci rosszul áll rajtad az a ruha, hanem azt, hogy szerintem nem áll neked jól az a ruha--feltéve, ha megkérdezett, vagy olyan a helyzet, hogy tud még rajta változtatni, nem miután már megvette vagy rajta volt fél napot)

A kérdésben lévő mondattal az a baj, hogy akik mondják, általában azért mondják, hogy magukat nyugtassák, hogy nem velük van a baj, hanem az összes többi ember, akivel körülvette magát nem bírja elviselni az ő "nagyravaló őszinteségét"