Miért lehet az, hogy ennyire ráfüggtem a segítségkérésre? Ez normális?

Többek között ezen az oldalon is, de visszatekintve az elmúlt éveimre, már nagyon régóta különböző szakemberekhez meg tekintélyszemélyekhez megyek tanácsért. De azt figyeltem meg, hogy egy ideje már kb. minden gátlás nélkül panaszkodom meg kiöntöm a lelkem pl. volt barátnőknek, barátaimnak, és valahogy érzem, hogy kevesebb leszek ezzel, de ugyanakkor jól esik valamiért. Egyik felem azt érzi, hogy jó ezt kiadni magamból, a másik felem meg azt, hogy ezzel rohadtul leépítem magam, mint embert, meg kiadom a kezemből az önállóságomat és a méltóságomat. Igazából szerintem az a gond, hogy nincs önbizalmam és nagyon szorongok, és ezért tehetetlen lettem. Ezt látom egyébként más embereken is. Mindenkit idegesítenek a teszetosza, tehetetlen emberek, de ilyenkor azt nem szokták érteni, hogy ezek az emberek ezt nem élvezik, csak valami vagy valaki miatt elkezdtek nem bízni a megérzéseikben, és nem azért ilyenek, hogy másokat idegesítsenek, hanem mert tényleg bajban vannak.