Otthon élsz még? Mennyi ideig tudtál együtt élni a szüleiddel? Milyen volt velük élni és milyen most nélkülük? Mi okból költöztél el és hová? Milyen volt akkor és most a viszonyok? Ha otthon élsz akkor el szeretnél majd költözni?

Dilemmában vagyok. Jelenleg otthon élek, viszont elég nagy a házunk. Így mindenkinek van egy saját kis élettere. Jövőre mindenkepp szeretnék majd különmenni. 20-22 éves koromig egyedül éltem egy suli miatt, jó kis korszak volt, szerettem. Jelenleg azon vagyok, hogy találjak egy olyan munkahelyet ami fizet annyit amiből kifutja egy garzonlakás bérleti díja/rezsije. Viszont bennem van az a kétely is, hogy nem szeretnék kidobni 130 ezret albérletre. Az, hogy szobát béreljek sajna nem jön be mert akkor itthon is maradhatnék. Szóval ja. Nem könnyű. Egyébként nagyon jó a kapcsolatom a szüleimmel. Mindent meg tudunk beszélni normálisan.

25/F

18 éves korom óta nem élek otthon.

Akkor az egyetem miatt költöztem el.

Most 33 éves vagyok, a saját házamban lakom.

Sajnos ujra otthon elek, igen. Miutan a parom szakitott velem, nem volt hova mennem.

Szeretem a szuleimet, de imadtam kulon elni toluk. Talan ha meglesz a vizsgam, vegre lesz lehetosegem annyi penzt keresni, hogy elkoltozhessek.

Még itthon élek a szüleimmel és öcsémmel. Nagy a ház, kényelmesen elférünk, de azért remélem jövõre sikerül elköltözni. Nincsenek konfliktusok, jól kijövünk, de azért nem olyan szoros a kapcsolatunk, hogy bizalmasabb dolgokat is meg tudjak velük beszélni.

Jelenleg a sulim végén járok, amint sikerül elhelyezkedni a szakmámban el fogok költözni. Sokkal jobb ha a saját életritmusod szerint élsz és nem kell egy más generációhoz alkalmazkodni.

24F

Itthon lakom még, 22 évesen. A szüleimmel jó a kapcsolatom, de már szeretnék költözni. Sajnos kicsi a lakás és nem igazán van személyes terem. Most egyetem mellett dolgozom részmunkaidőben. A terv az, hogyha befejezem az egyetemet (ez várhatóan még 2-3 év), akkor elmegyek albérletbe. A végzettségemmel (gazdasági szak) valószínűleg a megélhetés nem lesz gond, mondjuk az sem valószínű hogy belátható időn belül saját lakásom lesz. De nem akarok 30 éves koromig itthon lakni és gyűjtögetni. Jelenleg nincsenek nagy terveim vagy hobbijaim amik sok pénzbe kerülnének, nincsen jogsim illetve autóm szóval ez sem prioritás.

22/F

33 vagyok. Egyedül élek egy pesti panelban, de megmondom őszintén, rohadtul nem szeretem. Párkapcsolat nincs kilátásban, nem is volt igazából soha. Néha elgondolkozom, hogy jó lenne hazaköltözni a családi házba és leszarni mindenki más véleményét.

Anyám él ott, testvérem a párjával, sokkal jobb lenne még az is, mint minden napomat egyedül tengetni.

22 évesen léptem le, miután megelégeltem, hogy egyetemistaként gyerekként kezelnek, de olyan szinten, hogy mindenhová el kellett kéretőznöm, és simán nem engedtek.

Amikor pedig diákmunkáztam és lekéstem a hévet - szóltam nekik - lazán kizártak, mondván nem a megbeszélt időpontra értem haza :D Király volt az udvaron éjszakázni (mert "véletlenül" bennhagyták a kulcsot). Na mindegy.

Ezek után áldás volt elhúzni és nem, soha a büdös életben nem költöznék vissza oda.