Rajtam a pszichológus sem tud segíteni szerintetek?

Hármas vagyok, akkor megkövetlek. Sok nagyon hasonló kérdést olvastam már. És mindig próbáltam segíteni, de szerintem eredménytelenül. Hiába, én nem vagyok pszichológus. Távolról pedig eleve nehezebb.

Egyetértek a többi válaszolóval, a pszichológusnak ez a szakterülete, és az eseted egyáltalán nem példátlan. Mint más is írta, természetesen neked is el kell határoznod, hogy túl akarsz ezen lendülni – és talán ez a legnehezebb rész, hogy erőt végy magadon.

Ehhez segíthetne egy barát, egy társ. Aki hasonlóan megértő és kedves, mint én (leszámítva az első válaszomat...) vagy itt más válaszolók, csak hát mi távol vagyunk. Annyit azért mondanék, hogy az írásod alapján intelligensnek tűnsz. Egy jó szakmát kitanulhatnál, hátha van valami, ami érdekel. És amíg iskolában vagy, addig sem vagy egyedül.

Amúgy én is hasonlóan egyedül vagyok harminc évesen, és néha hiányoznak is a társak, de összességében elvagyok, és ami a lényeg: nem gondolom, hogy nem változhat a helyzet. Te se gondold. Majd jön szembe valaki, aki magával ragad. Légy nyitott a világra, járj a lehetőségek között, és te is megtalálod azokat, akik téged keresnek.

A régi város az egyik kedvenc filmem talán azért mert én is tudtam vele azonosulni és hasonlóan éltem/éreztem magam évekig.

Úgy gondoltam hogy az hogy az Élet nem csak az enyém de főleg az én helyzetemben unalmas kilátástalan és teljesen logikus módon belátható hogy értelmetlen. Később amikor voltak villanásnyi szünetek és kicsit kiláttam ebből a lelki mocsárból észrevettem, hogy a látásmódom az nem objektív hanem a hangulatomat próbálom alátámasztani érvekkel és egy szűrőn át nézem a világot és ezt kell megoldanom. Leküzdeni úgy a depressziót hogy nem érzel semmit hogy nem okoz örömet semmi és nem vágysz semmire szinte lehetetlennek tűnik de hidd el megéri megpróbálni mert ha sikerül az olyan mintha vissza kapnád a lelked egy darabját. Ami segített nekem főleg azok az egyszerű apró változtatások úgy kell kezelned magad mintha máson próbálnál segíteni kívülről kell nézned magad. Sport, napfény, pozitív gondolkodás, egy kis szocializálódás mindegy kivel és hogy, önmagad kihívások elé állítása hogy érezd a javulást érezd hogy van hasznod, olvasás hogy ne csak a saját gondolataid legyenek, egészséges kaja kevés pia cigi. Pikk pakk el fogsz kezdeni javulni de lehet évek múlva sem jössz rendbe. Én sem vagyok teljesen jól még de el döntöttem hogy mielőtt teljesen feladom az életet megnézem mire vagyok képes ha mindent beleadok csak ezt tudom javasolni neked is.