Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Emberek » Magány, egyedüllét » A jólét magányt szül?

A jólét magányt szül?

Figyelt kérdés

Ha végigfuttatjuk a tekintetünket a történelmünkön, akkor azt látjuk, hogy a baj növeli a kohéziót.

Elég csak a háborúkra gondolni, ha van közös ellenség, ami mindannyiunkat fenyeget, akkor sokkal szorosabb kapcsolatok jönnek létre az emberek között. Nem véletlenül bizonyult sikeresnek a "brüsszel, soros, gyurcsány" (ellenségkép>fenyegetés>össze kell fogni különben meghalunk)

Vagy például régen a falvakban, mindig segítették egymást az emberek, tudták hogy egymásra vannak utalva.


Ellenben manapság a jólétben (értsd: a világ szerencsésebbik részén, már felszámoltuk az éhezést és a létezésünkre közvetlen veszélyt jelentő forrásokat) tehát a kapitalizmus korában, a pénzhajhászat a vonalvezetőnk. Az emberek nem ismerik a szomszédaikat, országok, családok, és tulajdonképpen minden közösség szintjén a széthúzás megy. A jelszó: "Első az egyén, második a közösség"


A társadalom, mára már csak tömeg, közös célok, tervek, elvek nélküli massza.


UI: Persze a helyzet ennél árnyaltabb, milliónyi előnye van a mai világnak a régivel szemben, kérdésem az, hogy van-e reláció a jólét és a magány között?



nov. 19. 22:32
 1/4 anonim ***** válasza:
44%

A kapitltalizmusban mondjuk tuti, hogy egy magányos, unatkozó de felesleges tőkével rendelkező ember többet fog költeni szórakozásra, örömforrásokra, sőt motováltabb is, hogy többet keressen ezeknek eléréséhez.


A baj, félelem meg a gyűlölet igazából nem kohéziót szül, hanem ijedt csordát amit könnyű terelni. A csorda tagjai nem kommunikálnak egymással, nincs egyetértés, csak azt látják, hogy a másik is fosik, tehát ő is elkezd gyanakodni.

nov. 19. 22:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 anonim ***** válasza:
100%

Szerintem inkább nevelés és szabadidő eltöltésének a kérdése.

Egyrészt régen az emberek mindig társaságban voltak, mert nem lehetett mást csinálni. Miután a legtöbb családnak lett tévéje (és nem gyűltek össze annál, akinek volt), akkor kezdődött meg, hogy volt alternatívája a társasági életnek. Majd az internet elterjedésével még több időt kezdtünk el monitor előtt tölteni. Manapság meg a közösségi média és játékok egyre inkább úgy lettek kialakítva, hogy minél additívabbak legyenek (pszichológiai kutatások és mesterséges intelligenciának köszönhetően), így még egyre több ember tölti ezek előtt ideje jelentős részét.

A problémát tovább súlyosbítja, hogy a gyerekeket sokszor a tv/tablet/mobil neveli a szülők helyett, mert ők vagy nem érnek rá, vagy ők is ezekkel töltik az idejüket és így nem marad a gyerekre és ezek a gyerekek már úgy nőnek fel, hogy a tiktok videók bámulása a normális és nem az, hogy a haverokkal lemenjen a játszótérre.


Ja és naivitás azt gondolni, hogy a háborúk összefogást hoztak. A háborúkban mindig rengeteg áruló volt, illetve a háborúk utáni pusztítás után hadurak, rablóbandák, zsoldosok és hasonló csapatok szerveződtek, akik a többieken élősködve tartották fenn magukat, hogy ne ők haljanak éhen, hanem mások.

A hadseregeket pedig első sorban a pénz tartotta egyben. Ha kiürült a kincstár, a hadsereg is felbomlott és a fenti csoportosulások egyékévé váltak.

nov. 19. 23:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 anonim ***** válasza:

Ez általánosságban nem biztos, hogy igaz, inkább csak a mai korra jellemző, és vetítesz. Mert amit te írtál, azt én inkább szektásodásként írnám le, amikor vallásszerű, feltétel nélküli látszólagos egyetértés van, vélt vagy valós sérelmek ill. veszély okán.


A tömeges magány leginkább a közösségi médiának tudható be. Amikor gyakorlatilag mindenki azonnal elérhető, akkor egyenként az egyén nagyon leértékelődik, és egy idő után az lesz az ember érzése, hogy mindenki pótolható, lecserélhető, sőt, felesleges, saját magát is beleértve.


Amikor a világunkat, életünket alapjaiban megváltoztató dologgal szembesülünk, akkor történelmi tapasztalat, hogy mindig csak a naivitást, optimizmust követi a kiábrándulás, és a szembesülés az érem másik, negatív oldalával. Ez a világ valódi szabadságérzetet (inkább illúziót) és végtelen számú lehetőséget adott, de sokkal könnyebb benne elveszni is, aminek a mentális betegségek ugrásszerű emelkedése már egyértelmű következménye.

nov. 19. 23:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 anonim ***** válasza:
100%
Ha megnézed a nagy népeket, ott az individualizmus mellett a közösségi érzés elég erős. Az USA, Németország, Japán, de akár Kína olyan helyek, ahol az emberek pontosan tudják, hogy a népük összetartása milyen erőt képvisel. K Európában picit másképp alakult. Itt a mindenkori hatalom alaptörekvése volt az, hogy az emberek ne egymásra tekintsenek, hanem az uraikra. Ez a kondicionálás meg is hozta az eredményt. Itt mindenkire köpköd a nép, ha úgy érzi fél centivel előbbre van, mint ő.
nov. 21. 13:07
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2022, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!