Kezdőoldal » Emberek » Magány, egyedüllét » Miért nem találok barátokat?

Miért nem találok barátokat?

Figyelt kérdés

21 éves fiú vagyok.


Külhoni magyar vagyok, egy kisvárosban élek, ahol 25% a magyar lakosság aránya.

Érettségi után munkába álltam, kissé specifikus a munkám, de mindig is ezt szerettem volna csinálni, jól keresek, van szabadidőm, de szinte senkivel nem kell érintkeznem a munka során.


Álltalános majd közép iskolából szereztem barátokat, de szép lassan lemorzsálódtak, más irányba sodort az élet.

1 barátnőm van akivel mondjuk rá viszonylag jó a kapcsolatom, de ő külföldön tanul, keveset találkozunk. Emelett van mégegy barátnő és két barát akik inkább haverok. Szinte lélegeztetőgépen van a baráságunk hisz jó ha évi 2x találkozul velük. (Külön-külön)

Néha írnak, de akkor is csak valamit panaszkodnak, dicsekednek vagy valami vicces képet küldenek.


Sok minden érdekel, nem vagyok sznob, politika, mindennapi élet, gazdaság, divat, könyvek, sorozatok, érzések, pszochológia, egész sokmindenről el tudok beszélgetni valakivel. Ehhez csak egy alapinteligenciát várok el, és azt hogy ne legyen bunkó, és hogy ne legyen igénytelen, adjon a megjelenésére (tisztálkodás, tiszta ruha).


Egyedül a sport nem érdekel semmilyen formában, és talán a számítógépes játékok/programozásŕol nem tudok beszélni érdeklődés hiányában. Illetve nem érdekelnek a szerelmi vivódások.


Egyedülálló vagyok, mindig is az voltam. A külsőm szerintem bőven megüti az álagot, vékony-magas vagyok.


Próbáltam számtalanszor neten is ismerkedni. Írtam ki itt kérdést, társkeresőztem is, próbáltam instán olyanokra ráírni akiket látásból ismerek, hátha kialakul egy haverság. Semmi. Persze hogy semmi, néha beszélnek egy kicsit, de csak én kérdezek, ők csak válaszolgatnak. Érdektelenek.


A környéken nincs semmi lehetőség se ismerkedni, de úgy vettem észre hogy nem is akarnak az emberek ismerkedni. Akinek vannak baráai az elvab azokkal, akinek meg nincs az meg elvan otthon. Nehezen nyíllok meg, főleg egy többfős társágnál, ezért jobb volna, ha csak 1-1 emberrel próbálkoznék haverkodni.


Járok pszichokógishoz is, mert nem tudom elviselni a magányt, adott sok-sok ötletet, de nem jött be semmi.



Biztos hülyén hangzik, de szerintem nagyon jó barát vagyok/volnék.

Kedves, inteligens, rugalmas, alkalmazkodó, segízőkész, vicces, komoly témákról is el tudok beszélgetni.

Néha talán ügyetlen vagyok, és makacs, de nem vészesen.



Ha bárki hasonló helyzezben van, írjon.

Ha netalán valaki arra vetemedne higy szívesen barátkozna velem, írjon! 😊


2021. dec. 28. 10:24
 1/2 anonim ***** válasza:
100%

Szerintem a barátkozás az nem olyan dolog, amit erőltetni lehet. Abból amit írtál én arra következtetek, hogy nem igazán mozdulsz ki, így nincs lehetőséged új emberekkel ismerkedni. Szerintem érdemes lenne valami új dologba belekezdened, ahol tudsz nyitni a világra, aztán majd kialakul. Semmilyen közösségi program nincs? Torna, könyvklub, bármi? Szereted az állatokat? Ha igen, menj el egy menhelyre néha segíteni, kutyát sétáltatni, bármit. Azon kívül, hogy az állatok is rengeteg szeretet adnak egy idő után is tudsz új ismerősöket szerezni. De ez bármilyen önkéntes tevékenységnél így van, ha ez esetleg nem passzol hozzád. :)

A meglévő barátaidra nem tudok érdemben reagálni. Te szoktad őket keresni? Kétoldalú a dolog mindig. Ha panaszkodnak/dicsekednek, az azt jelenti, hogy meg szeretnék veled osztani a dolgaikat, ami egy tök jó dolog. Nekem az jött át, hogy ez neked inkább nyűg.

26/N

2021. dec. 28. 11:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 anonim ***** válasza:
38%

Én is ilyen kérdéseket írtam ki majdnem egy éven keresztül és végül tényleg kialakult EGY barátság. Kemény szorgalom által, de lett legalább egy. Internetes, viszont a magány enyhítésére bőven elegendő. Úgy láncolt össze minket a “sors”, hogy 3-4 közös témánk van, ami nagyon specifikus és így mindig van miről írnunk. Plussz van egy netes programunk egy csoportban. Kb naponta KÖLCSÖNÖSEN (ez nagy szó nekem) felkeressük egymást.

Tényleg hálás vagyok már csak ennyiért is, mivel majdnem bele betegedtem abba, hogy nincs senki, aki érdeklődne felém. Én is úgy ismerkedtem, hogy figyelmes/szerény voltam mindenkivel, de hidd el - mindez leginkább csak energia pazarlás a részedről. Vagyis nyilván ne legyél bunkó, de ne add el magad csak hogy legyen valaki melletted. Ez szerintem megérzik az emberek és ösztönösen lekoppintanak.

Volt még egy ember, akivel nagyon jól éreztem magam, de hónapokig csak én kerestem fel. Szóval, őt meg én koppintottam le. Kicsit hiányzik, de nem könyörgök senki szeretetéért.


Konklúzió:

1. különleges témád legyen valakivel

2. ne add el magad - azaz legyél laza

3. minimum hetente legyen valami duma köztetek

2021. dec. 28. 12:01
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!