Vannak más fiatalok is ebben a helyzetben?

Egyszerre érzem magam magányosnak, de bizonytalan vagyok, hogy mit szeretnék. Rendes párkapcsolatom nem is volt még soha, próbálok kivárni a megfelelő lányra, csak hát ennyi idősen már kezd ez kicsit gáz lenni.

Az elmúlt 2 honapban sokkal jobb lett az életem, rengeteget ültem itthon, szét untam az agyam, depresszios lettem. Azóta dolgozom, szinte mindennap amikor van lehetőségem megyek valahova, vagy haverokkal vagy testvéreimmel és ebből a szempontból a kedvem is sokkal jobb, megszűnt a depresszióm. Az a baj, hogy én gyerekkorom óta olyan vagyok, hogy relatív egész könnyen kialakítok baráti kapcsolatokat, de tekintve hogy introvertált vagyok, általában egyáltalán nem vágyok a nagy baráti társaságokra, nem is érzem magam komfortosan se bulikba(nagyon ritkán, szinte soha nem is járok) se fesztiválokon, se semmilyen hasonló helyen, egyszerűen szorongok és rosszul érzem magam. Jelenleg magányos vagyok, nemtudom, hogy tényleg a párkapcsolat hiányzik-e ennyire. Probálok párt keresni, de az az igazság, hogy eddig nagyon nem alakultak jól ezek a próbálkozások, és nem elutasításokat kapok, hanem voltam átverve, meg hülyének is nézve elégszer. Szívesen beszélgetnék valakivel, aki hasonló korban van(mindegy, hogy milyen nemű) és ugyanígy érez, hogy az élete kényelmes de közben mégis magányos, mert nemtudom, hogy erre mi lenne a megoldás.

19/F