Miért ilyen kilátástalan az életem?

Ez tényleg mind csak sajnáltatás. Ha annyira magányosnak érzed magad, tegyél érte, akkor is, ha nem jön össze.

Nekem barátnőm sem volt, és nem is szeretnék. Fiatal vagyok még, nem kések le semmiről. Magamra fókuszálok, edzek, tanulok, majd jön, ha jönnie kell. Lehet neked is ezt kellene tenni.

"Valahogy meg lehet szokni hogy boldogtalanul éljem le az életem?"

Nem. És nem is kell. Mi a boldogság szerinted?

Véleményem szerint az segítene az egészen ha egy ideig nem foglalkoznál a párkapcsolatos témával, nem akarnál mindenképp ismerkedni. Ez egyrészt azért lenne jó mert ha más téren sikeres vagy, például karrieredben, odafigyelsz az egészségedre, barátaiddal jól érzed magad, észreveszed magadban a jó dolgokat akkor nagyobb lesz az önbizalmad és jobban bízol majd magadban ha ismerkedsz, illetve ez lehet tetszeni fog a nőknek, hogy sok mindenben már elértél valamit és mennyi minden érdekel, ha sportolnál is rendszeresen akkor a tested is biztos bejönne nekik. Másrészt azért lenne jó ha az élet egyéb területeire koncentrálnál először mert akkor elterelődne a figyelmed a nőkről és önbizalmad is több lenne, nem akarnál annyira görcsösen összejönni valakivel.

Velem egyszer az volt, hogy megtetszettem egy pasinak egy külföldi utazás során (magyar volt és nem egy buliban láttam hanem csoportos utazáson többen voltunk), akkor annyira nem volt rámenős, bár próbált beszélgetni, váltottunk pár szót meg nézegetett, egyszer hívott el valahova de az is olyan volt, hogy nem csak engem hívott hanem többünket. A lényeg az, hogy különösebben nagy dolgok nem történtek de az utazás után rám írt, beszélgettünk többször, kapcsolatokról is meg sok mindenről, hogy melyikünkkel mi van, nyilvánvaló lett, hogy tényleg bejövök neki. Nekem akkor volt párom (megvan most is) és így alapból nem adtam volna zöld utat neki mert én annak vagyok a híve, hogy ha valaki nem akar a párjával lenni és más tetszik neki akkor a párjával szakítson és legyen vele őszinte és ne csalja meg de különben sem jött be nekem külsőre és sok szempontból nem is illett volna hozzám. Hiszed vagy sem de ez már néhány beszélgetésből kiderült. Ami a kérdéshez kapcsolódik: ha nem lettek volna ott azok az okok, amiket fent leírtam, ami miatt nem akartam tőle semmit, én akkor sem valószínű, hogy adtam volna neki egy esélyt, mert nagyon nem tetszett, hogy annyira rámenős volt, rágörcsölt az egész párkapcsolat dologra. Nem mindig jó ha valaki rámenős. Csak azt akartam ezzel mondani, hogy ha egy pasi (vagy nő) rágörcsöl és annyira kapcsolatot akar, ez igenis meglátszik és csak ront a helyzeten. Te lehet nem olyan vagy mint ez a pasi akivel leveleztem de mikor neki mondtam, hogy van párom, akkor utána azt mondta, beéri akkor a barátságommal de nyilván nem így lett, elkezdett következő alkalommal kérdezgetni a kapcsolatomról, hogy boldog vagyok-e, a párom mellett jó-e nekem, meg hogy szerinte milyennek kell lenni egy jó kapcsolatnak meg a pasiknak hogy kellene velem viselkedni de tudtam, hogy csak arra ment ki a játék, hogy ha esetleg nem jó nekem a kapcsolat a párommal akkor felszedjen. Annyira azért még nem is ismert de már azt is megmondta, hogy én ilyen meg amolyan vagyok. Érződött rajta, hogy csomó nőnél próbálkozott már de sikertelenül és már mindegy ki az de próbálkozik és az se érdekli ha túl intim dolgot kérdez vagy maximum barátság lehetne mert úgy tett mintha elfogadta volna a barátságot de persze ezután sem tett le róla, hogy lenne köztünk valami. Csak az érdekelte, hogy neki mi lenne jó. Ez egy elrettentő példa akar lenni, hogy te ne legyél ilyen.

Kérdező, lefordítom neked magyarra a locsogást:

Azok akik szinglik de mégsem érzik elkeserítőnek a mindennapjaikat, azok három csoportba tartoznak:

-aszexek. Ez egy kisebbség, de vannak.

-autisták. Ök tényleg képesek úgy befókuszálni valamire, hogy az képes kitölteni a gondolataik 100%-át. Jellemzően nagyon durván képzettek lesznek egy adott területen és szó szerint az lesz az életük, nem is igényelnek emberi kapcsolatokat.

-olyan emberek akiknek nagyon sok nagyon jó emberi kapcsolatuk van.

Sok barát, sok haver, sok rokon akikkel jól is kijönnek.

Egész egyszerűen van lehetősége az ilyen embereknek érzelmileg meríteni a barátaikból és rokonaikból, így nincs igényük már egy kapcsolatra.

Te (és nagyon sokan mások) akik egyik kategóriában sincsenek benne nagyon nehezen élik meg a szingliséget mert nincs semmi ami elterelje a figyelmet.

A munkák 99%-a unalmas monoton dolog. Simán elkalandozik az ember figyelme közben. Plusz nem lehet folyton dolgozni.

Amit tudok mondani: még a társaságszerzés a "legkönnyebben" megvalósítható, és az sokat tud dobni.

Ha speciális érdeklődési köreid vannak akkor persze ez is nehéz feladat.

Hajrá, én értem min mész át.