Hogyan tudnám édesapám hiányát pótolni?

27 éves srác vagyok. 7 éves koromban anyukám elhunyt autóbalesetben, apa sérülésekkel, de túlélte. Onnantól nagyszülők neveltek fel egészen kb. 16 éves koromig. Apával is találkoztam, de ő inkább más nőkkel ismerkedett meg dolgozott így nem tudtam vele apa-fia időt eltölteni. Aztán ő összeházasodott egy másik nővel, született egy gyerekük, vettek közös házat, ahol én is laktam 2 évet, 18 éves koromig, de a nő gonosz volt, nem szeretett engem, ezt kis mutatta, ezért én visszamentem az anyai nagyszülőkhöz, de sosem éreztem ott jól magamat, persze szeretem őket, meg tisztelem amiért felneveltek stb, de azért ők mégsem egy anya-apa voltak. Szóval 18 éves korom óta nem láttam apát. Egy darabig ez nem is zavart egyébként, 25 éves koromig mondjuk, hogy nem igazi szülők neveltek fel, mert úgy voltam vele kit izgat, sokan vannak így, én meg kemény leszek és tudok apa nélkül is lenni. De...az a helyzet, hogy amúgy is érzelmesebb típus vagyok és mostanra nagyon érzem egy apa hiányát. Sokszor amikor nézek egy filmet és látok benne egy gyereket vagy akár egy huszonéves srácot, hogy az apukájával pl közösen játszanak, mennek bevásárolni, elmegy az edzésére, kimegy elé az állomásra, megölelik egymást stb, akkor mindig elsírom magamat mert nekem is hiányzik az ilyen apa-fia együttlét. Csak tudom azt, hogy az én apukám például azt sem akarta, hogy megszülessek, anyát sokszor bántotta stb meg ő nem ilyen lelkizős apa, meg nem olyan apa, akivel lehetne közösen bármit is csinálni, ha újra felvenném vele a kapcsolatot. Szóval tényleg nem tudom mit tegyek. Szeretném én is elmesélni valakinek, hogy milyen napom volt, miket csináltam, mik történtek velem, szeretnék én is egy családot. Először arra gondoltam, hogy mivel meleg vagyok, ezért keresek egy idősebb férfit, aki ilyen apa típus, nem kapcsolatra, csak hogy apa helyett apa lenne. Csak ebben a világban ez annyira lehetetlen, mert mindenki többet akarna én meg nem. Egy hetero férfi meg szóba sem állna velem, pedig én tényleg semmiféle szexuális dolgot nem akarnék senkitől, csak beszélgetni meg közös programokat szervezni, hogy kicsit enyhítsem apukámi iránti hiányomat. Tudom, jó nagy hülyeség amit akarok, mert nyilván igazi apa csak egy van, de nem tehetek róla, hiányzik. Ahogyan hiányzik egy igazi család is, hiányzik hogy valakinek a nagytesója legyek, vagy a bátyja, hogy én kísérjem el például óvodába a kisöcsémet, vagy befonjam a húgom haját stb. Biztos hülyének néztek most, de szeretnék tanácsot kérni, hátha valaki volt már így vagy nem tudom.