Ez rendben van így? Mit lehet vele tenni?

Próbálj meg egy kis időt magaddal tölteni, amikor nem csinálsz semmit, csak figyeled, hogy érzed magad, átgondolod, hogy mit szeretnél csinálni, mi fontos neked, stb.

Lehet, hogy nem is azért csinálsz sok mindent, mert te szeretnéd, hanem csak ezt láttad, hogy ilyen egy tökéletes élet, úgyhogy neked is ezt kell csinálni. Közben lehet jobban éreznéd magad, ha elmennél kertészkedni, de az is lehet, hogy csak több pihenésre lenne szükséged. Ha pedig arra jutsz, hogy mindent csak azért csinálsz, mert a szüleidnek, barátaidnak, stb.-nek akarsz megfelelni, akkor igen, megfelelési kényszered van.

Azt nem tudom mennyire komoly, lehetetlen is lenne megmondani látatlanban. Viszont 20 évesen nem meglepő hogy vannak benned ilyen érzések, nincs még elég tapasztalatod, önbizalmad, megfelelő erősségű önképed hogy stabil mentális állapotod legyen.

Egy jó szakember sosem árt, elmehetsz a mélyére ásni a dolgoknak és fejleszteni magad. A korodból adódóan - és mivel az életed is rendben van - nem valószínű hogy hatalmas gondok lennének a háttérben, de nagyon sokat segít ha tudsz valakivel beszélni ezekről komolyabban. Inkább arra tudnám visszavezetni, hogy az agyad hozzászokott egy bizonyos közeghez, a net, az okostelefonok, a felszínesség világában nőttél fel, tudod hogy bárki és bármikor eldobhat mint egy szros rongyot akár ok nélkül, egyik pillanatról a másikra.

Ha korábban történt ilyen veled, vagy szűntek meg hirtelen kapcsolataid hasonlóan, esetleg gyerekkorodban és tiniént nehezen illeszkedtél be, akkor biztos köze van a rettegésedhez.

Az az életcélod, hogy sok társaság tagja legyél? Ha nem, akkor ne ennek rendelj alá mindent. Persze szükség van barátokra, de nem kell túlzásba esni. Ha lesz barátnőd, meg még később gyereked, akkor úgyse lesz minden társaságra időd.

Lehet, hogy túlkompenzálod a régi időket, amikor egyedül voltál. Viszont most úgy hangzik, mintha átestél volna a ló túloldalára.

#5-ös válaszodban le is írtad a lényeget.

Az igazi bar´tságok nem azon múltak, hogy mennyi idöt töltesz velük. Nekem a legtöbbel jó ha évente 1x találkozni tudok, mivel külföldön vagyok, de ha otthon lennék sem hiszem hogy 3-4 alkalomnál többre lenne idö.

Olyan társaságba ne akarj tartozni, ahol attól függ minden, hogy te odamész-e közéjük, ha egyébként nem hívnak vagy nem keresnek. Az teljesen normális, ha eltünnek az emberek egy kis idöre. Ha már neked sem kényszer lesz, hanem jó kedvedben találkozol velük, akkor kiderül kikkel érdemes kapcslatot tartanod. Új társaságot mindíg találsz.