Nagyon magányosnak, szomorúnak érzem magam, hogyan tovább?

Évek óta ez van, egyszerűen nemtudom pontosan meghatározni, hogy ez depresszió-e vagy sem. Ami biztos, hogy szorongásos beteg vagyok, erről papírom is van.

Kb 8. osztály óta nem éreztem magam boldognak, de közben esze veszettül keresem, hogy mi az ami végre boldoggá tenne és mivel tudnék végre kiszabadulni ebből.

Vannak jobb napjaim, de összességében nagyon magányosnak és kiégettnek érzem magam.

Párkapcsolatomnak már 1.5 éve vége, azóta egyszerűen nem megy az ismerkedés. Szeretnék újra szerelmes lenni, de valamiért nem találok magam mellé lányt. Ma meghalt a macskám is ráadásul, úgy, hogy pár napja még semmi baja nem volt. Teljesen elb@aszottnak érzem az egész életemet, mindig kiötletelek terveket, célokat, aztán amint eljutok odáig, hogy megvalósítsam őket, addigra rájövök, hogy ez sem tesz boldoggá, egyszerűen hosszútávon semmitől nem vagyok boldog.

Nemtudom mit tegyek, a valóéletben próbálok kedves lenni mindenkivel, vannak barátaim is, bár nem sok mert alapból zárkózottabb személyiség vagyok, de már az sem tesz mindig boldoggá, ha velük elmegyek valahova. Lassan szerintem eljutok oda, hogy nincs ennek értelme tovább, kezdek nagyon kiégni.

Mit tehetnék?

19/F