Nem tudom rávenni magam, hogy ismerkedjek. Mitől lesz kevésbé ijesztő ez az egész?
Sosem volt párom és már 27 éves vagyok. Nagyon sokszor azzal kelek és fekszek, hogy amit eddig nem tanultam meg, azt most már nem fogom tudni.
Sosem szerettem a bulikat, túl introvertált vagyok és valamiért olyan a személyiségem, hogy mindig kilógtam a sorból, sokszor még a szememre is hányták "miért nem tudsz igazodni a többséghez". Ugyanakkor a "kilógás", "különbözés" előnyeit nem látom, mert így nagyon nehéz kapcsolódni emberekkel.
Van pár igaz barátnőm, ő értük tűzbe mennék, de egyre ritkábban találkozunk, mert felnőttek vagyunk. Nyilván nekik is fontos a saját házastársuk, párkapcsolatuk, a gyerekük, akinek már van.
Tudom, igazán hasznos tanács erre a problémára nincs, magamban kell leküzdenem a félelmeim és elhinni, hogy ez az egész szerelem dolog akár még velem is megtörténhet.
De most úgy érzem magam, egy 3 méteres fal vesz körül, amin egy dolog, hogy senki se jut be, de én sem látok ki rajta. :(
Tettem már fel kérdést ezzel kapcsolatban, kaptam néhány elgondolkodtató választ:
"Mit tudsz te nyújtani?"
Erre azóta se tudnék nagyon válaszolni, mert szerintem a fèrfiaknak nagyon más kell, bárkivel jobban járnának, mint velem.
"Add lejjebb az elvárásaid."
Ez a nagyon szomorú, senkivel kapcsolatban sem éreztem, hogy minimálisan el tudnám képzelni, hogy együtt legyünk,pedig páran azért közeledtek, de mindig visított bennem "ez egy red flag lesz".
Online is próbálkozom, de nagyon-nagyon nehéz.
Mondjuk olyan tanácsot is kaptam, ha ennyire stresszel most ez a dolog, akkor engedjem el, majd lehet máskor nyitott leszek rá...
Csak nehéz, mert 27 éve arra várok, mikor leszek képes beengedni valakit, vagy nyitni és ehelyett mindig csak a szorongás jutott nekem. :(
válasza:
válasza:Szerintem ne add "lejjebb", mert egy idő után ki fog bukni és talán boldog se leszel. És ne stresszelj rá, próbáld úgy venni, hogy nem randira mész.
Ha gondolod írj nyugodtan privit
válasza:Konkrét tanács erre ennyi kevés ismeret mellett nincs. Nem lehet .
Soha semmi nem késő!
Túl vagy azon a fontos lépésen, hogy felismerted azt, hogy ez probléma számodra. Vannak önismereti tréningek amik sokat segíthetnek kibogozni a benső okokat miért zárkóztál be.
Pszichológust csak alapos utánajárás után javasolnék.
Az internet világában már egyszerű az utánjárás.
válasza:Feltételezem kérdező, hogy lány vagy, illetve nő. Hát én nem.
Azt hiszem ejtem, hogy hogyan érezhetsz. De csak sejthetem, mert 24 éves koromig hasonlóan voltam. Aztán a legelső nő, aki jött emiatt kihagyhatatlan lehetőségnek tűnt. Én leadtam az elvárásaimból és teljesült a magyar álom. Házasság, család, ház, lakások, kocsik. De! és ez egy jó nagy DE, mert válás lett a vége.
Ha a gyerekek szemébe nézek, akik 9 és 6 évesek, akkor azt mondom, hogy sosem csinálnám vissza és nem bánom, hogy mindent elveszítve most a mamahotel vendégszeretetét élvezem a szüleimnél.
Viszont ugyanakkor vissza kerültem ugyanabba a magányos állapotba, mint azelőtt. Tehát sejtem mit érzel.
Ez a hetem most például tök jó volt, végig szabadságon voltam és a gyerekeim nálam vendégeskedtek. De visszakerültek az anyjukhoz ma és mennek vissza Ausztriába, ahol életvitelszerűen élnek. Szóval marad a telefonos kapcsolattartás és a magány.
Én feladtam belül azt, hogy lesz valakim valaha is. Egy ideig azzal áltattam magam, hogy majd minden helyreáll, de nem így van. Nem akarok sérülni lelkileg és nem akarom, hogy még egyszer gyenge pont , fogás jelentkezzen rajtam egy párkapcsolat révén. Mert Superman-nek sem a kriptonit volt az igazi gyengepontja, hanem a szerettei.
De igen, nekem is rossz egyedül.
Tehát ez vigasztaljon kedves Kérdező:
Még ha egyedül vagy is, a problémáddal nem vagy egyedül.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!