Nyári szünet közepe van és még ki se mentem a lakásból mióta vége a sulinak, egész nap gépezek, ez normális? más is van hasonló helyzetben?

1. lépés: állj vissza az esti 9-10 órás lefekvésre. Ez fontos. Ha ezt nem teszed, napközben fáradt lehetsz, rossz lehet a memóriád, stb, a hajnalban történő elalvás a pihentető alvást nem segíti, a szervezet nem ehhez van szokva, a meleget is rosszabbul bírod... Egyébként nincs mindig olyan hőség hogy ne lehetne aludni.

2. lépés: írd össze (gondold át órákig-napokig) hogy mik érdekelnek, vagy amiket ki szeretnél próbálni, bármi lehet az.

3. lépés: a téged érdeklő tevékenységekkel kapcsolatosan keress például csoportokat a közösségi oldalakon. Ismerkedj kötetlenül, bárkivel.

Ne "barátnőszerzés" legyen a cél és a lányokkal is kötetlenül beszélgess, ne úgy, mint lehetséges partner-jelölttel. Ha kölcsönösen szimpatikusak vagytok egymásnak, úgyis alakul majd.

Keresd fel a helyi művelődési házat. Indulj el. Tegyél bármit.

"Nyári szünet közepe van és még ki se mentem a lakásból mióta vége a sulinak, egész nap gépezek, ez normális? más is van hasonló helyzetben?"

Nem kellene hogy ez így legyen, tudsz változtatni rajta. Fiatal vagy, szerezz élményeket, menj ki a négy fal közül.

"semmi hasznosat nem csinálok egész nap, a szobám úgy néz ki mint egy háborús övezet, ahhoz is lusta vagyok hogy megmozduljak, ez lehet a meleg miatt van?"

Nem, nem amiatt van, hőségriadó nincs régóta. Ehhez az állapothoz az szokott elvezetni, ha valaki hajnalban alszik el aztán napközben nem tudja kipihenni magát, mert nappal aludni nem pihentető. Napközben aztán nincs ereje semmihez, mégjobban izzad mint a melegtől, a kimerültség hőhullámokat okoz.

"nem bírom a hőséget"

Ha nem lenne meleg és későn feküdnél le aludni, ugyanúgy szenvednél napközben.

"még arra lennék kíváncsi hogy valaki nem tudja hogy tudnék barátokat, esetleg egy barátnőt szerezni? szociális analfabéta vagyok"

Barátokat és párt találni kell, nem szerezni, ehhez nyitni kell, érdeklődni a világ felé. A közös érdeklődés már jó alap lehet.

Sokan vannak ebben a korban akik ilyenek és én is ilyen voltam.

Majd kinövöd.

Nekem is így teltek a nyarai középsuliban, már nagyon megbántam.

Oké, letettem két nyelvvizsgát, dolgoztam, de életem az nem nagyon volt...

Mozdulj ki, amíg még nem késő!

Huszonévesen szűz vagyok, nincs párom, nincsenek barátaim, minimális társasági életem van, s mivel egyetem után már nem nagyon lehet ismerkedni, ez valószínűleg így is fog maradni.

Ne járj úgy, mint én!!!!

23F

Általános és középiskolai nyaraim is így teltek, felnőttként úgy gondolom, behozhatatlan hátránnyal "ajándékozott meg" ez az élet és ennek tudom be hogy a magány van, nincsenek barátok...

Én is azt mondom: tegyél bármit, keress értelmet a szabadidő hasznos eltöltésében, állítsd vissza bioritmusodat és barátkozz-ismerkedj, fiatalon ez még nagyon könnyű! Ahogy idősebb lesz az ember, a lehetőségei úgy szűkülnek...