Nem bírom, mit tegyek?

Hány éves vagy?

Szerintem nyugodtan szomorkodj pár napig, de utána erősítsd meg magad! Hinned kell, hogy lesz másik nő, sőt jobb is lesz!

És beszélj valakivel, akár telefonon.

Az 5 éves kapcsolatod után volt lehetőséged megtanulni, hogy nem szabad a másikra támaszkodni ilyen mértékben. Nem sikerült, ugyanabba belefutottál.

Az élet újra adott egy pofont, hogy tanulj belőle, megint tőled függ felfogod-e. Normális hogy rosszul érzed magad, de az nem, hogy "meghalnál" egy két éves kapcsolatért, ami nagyjából a nullával egyenlő.

Össze kell szedned magad fejben, mert így csak rongynak fognak használni. Fel kell fognod, hogy:

1, a kapcsolatok átlagos ideje ma már 2-3 év, az 5-el a múltkor felülteljesítetted

2, tanulnod kell az előzőekből, vagy ugyanabba a falba fogsz állandóan arccal csapódni

3, nincs hatásod más döntéseire, tök mindegy mennyit sírsz neki

Szomorkodd ki magad 1-2 hétig, de utána elég volt. Próbáld meg a kapcsolatot kívülről vizsgálni, gondolkodj a hibáidon, a "jeleken" amiket nem vettél észre. Számtalanszor van az, hogy már a legelején érzi az ember hogy ebből nem lesz hosszú együttlét, de mégis maradnak mert sz-rnak kilépni és egyedül lenni. A saját időd fecsérled ha olyanokkal vagy, akikkel tudod hogy felesleges.

A barátkozásra koncentrálj, legyen legalább 2-3 ember aki közelebb áll hozzád, tudsz velük az életről, döntésekről, kapcsolatokról, nőkről is normálisan beszélgetni.

Üdv az áruló patkányok generációjában! :)

Már lassan az egész világ ilyen, és amikor szóba hozod, akkor még azzal önigazolnak, hogy de ma már mindenki ezt csinálja, tehát akkor ez normális, hogy ők is, fogadd el.

Igazából jelenleg semmit nem tudsz csinálni, ehhez idő kell. Szépen lassan fokozatosan meggyűlölöd, ahogy távozik belőled a szerelem drog. Utána máshogy is fogod látni az egészet. Ja, és legyen ez tanulság, ezért nem szabad legközelebb ilyenbe belemenni. Nem csak ő, ahogy ő, más ugyanúgy be fogja ezt adni, ha hagyod neki. Ne bízz senkiben.

A mai világ nem arról szól, hogy választok valakit, akivel a nehézségeken együtt átmegyünk, hanem az első komolyabb problémánál ott hagyom a csába, de van hogy nem is kell, hanem csak odahazudom. Nincs itt semmiféle kitartás vagy hűség, szokj hozzá.

Kitartást!