fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Emberek » Magány, egyedüllét » Ti is éreztétek már úgy nem...

Ti is éreztétek már úgy nem tudtok érdekesek lenni mások számára?

Figyelt kérdés
Ez már nagyon régóta aggaszt, és nem tudom mit csináljak. Ha együtt vagyok valakivel mindig azon kattog az agyam hogy most mit is mondjak, hogy szórakoztassam, hogy jól érezze magát velem. De soha nem jut eszembe semmi jó és ettől úgy érzem hogy mindenki unalmasnak tart. Van pár barátom de mivel elég zárkózott vagyok nem nagyon tolonganak az emberek a társaságomért, és ha egy barátommal beszélgetek és mondjuk elfogy a téma és jön egy kis csend attól mindig beparázok és azon gondolkodok hogy a másik vajon azon gondolkodik-e hogy milyen unalmas vagyok.Már anyámmal sem tudok úgy ellenni mint régen, egyre kevesebbet beszélgetünk. Ehhez a töprengéshez sokszor tartozik üresség érzés is, és hogy nincs semminek semmi értelme, és hogy sosem történik semmi, és ilyenkor nagyon félek a napi rutintól attól hogy mindig minden ugyanúgy marad. Már sokszor elhatároztam hogy csak megpróbálom jól érezni magam a bőrömben és akkor sokkal könnyebb beszélgetni, vagy keresek valami olyat ami nagyon érdekel, annyira hogy nem foglalkozom ilyenekkel, de ez nagyon nehéz és már nem tudom mit csináljak, néha már nagyon depressziós állapotban vagyok. Segítsetek!

#magány #depresszió #félelem #zárkózottság
2013. jún. 12. 11:12
1 2 ❯
 1/14 Antimod ***** válasza:
100%

"elfogy a téma és jön egy kis csend attól mindig beparázok és azon gondolkodok hogy a másik vajon azon gondolkodik-e hogy milyen unalmas vagyok"


Valószínű, hogy ez csak benned játszódik le. Nekem is vannak olyan kapcsolataim, ahol zavaró, és olyan is, ahol egyáltalán nem zavaró a csend. Az is rettenetes, amikor valaki folyamatos kvartyogással akarja elfedni a számára zavaró csendet.


Tudtad, hogy a japánok sokszor azért utaznak sok-sok kilométert egy távoli ismerősükhöz, hogy akár végig hallgassanak mindannyian? Mert azt mondják, hogy nem azért mentek oda, hogy üres fecsegéssel töltsék az időt, hanem hogy együtt legyenek. Ez - mint másik véglet - érdekes.

2013. jún. 12. 11:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/14 anonim ***** válasza:
Ne töprengj,mindíg önmagad legyél!Ha mindíg azon filózol,hogy az adott helyzetben mit mondj,akkor nem tudod magadat adni és ezért érzel ürességet.
2013. jún. 12. 11:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/14 anonim ***** válasza:
ne azért járj társaságba, hogy másoknak megfelelj, hanem , hogy te jól érezd magad.. és ha most éppen olyan időszakod van, akkor nem kötelező emberek közé menni, csak, hogy ne tartsanak antiszociálisnak, vagy unalmasnak.. mindig azon kattog az agyad, hogy mivel szórakoztasd, mit mondj.. így tényleg sosem fogod magad elengedni és ez így egyáltalán nem egészséges.. már alapból csak olyan közösségbe menj önszántadból, ahol nem feszengsz, meg tudsz szólalni, ha nincs ilyen, akkor inkább ne menj sehova.. és ha már ott vagy, akkor is,.. te azért mész oda, hogy jól érezd magad, ne másokat szórakoztass, hanem magad, ne mindig arról beszélj, amit más hallani akar, így nem csak simán unalmasnak fognak tartani, hanem utánfutónak, bólogatónak fognak hinni, akinek nincs saját gondolata,nincs elég tartása önmagával szemben és pót embernek fognak használni, csak akkor jönnek majd, na nincs más, vagy lelki szemetesláda kell.. ne te legyél ez az ember, inkább légy egyedül, mint olyanok között, akikkel feszengsz, vagy / s nem vesznek komolyan
2013. jún. 12. 11:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/14 anonim ***** válasza:

"Ehhez a töprengéshez sokszor tartozik üresség érzés is, és hogy nincs semminek semmi értelme, és hogy sosem történik semmi"


Ez pontosan így van ahogyan írod. Ettől függetlenül beszélgetni még lehet, de ha úgy érzed, hogy nincs miről, akkor inkább ne beszélgess. Aki pedig már eljutott odáig fejben, hogy nem látja értelmét a világi dolgoknak, az nem lehet unalmas ember. Azért érzed magad unalmasnak, mert olyan emberekkel beszélgetsz akiket a világi dolgok érdekelnek, és valójában ezek az unalmas emberek, és nem te.

Ne aggódj.

2013. jún. 12. 17:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/14 anonim válasza:
Én is gyakran vagyok így :( Amikor pl új emberrel találkozom, gyakran érzem, hogy nem köti le, amit mondok neki, legszívesebben már tovább állt volna. És ez abban is látszik, hogy általában nem keresnek az emberek, hogy mi van velem.. De eljutottam oda, hogy nem érdekel. Nem vagyok embergyűlölő, udvarias szinten sok mindenkivel el tudok beszélgetni, csak nem megyünk bele mélyebb témába, nem merek megnyílni. Úgy élem az életem, hogy én érezzem jól magam benne és ne másokat próbáljak lenyűgözni, mert csak egy életem van. Ezt tanácsolom neked is, magadért élj, ne másért! Persze nem kötelező megfogadni, de szerintem elgondolkodtató :)
2013. jún. 12. 21:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/14 anonim ***** válasza:

Szia!

Én is így vagyok ezzel mint te.

Ha utazok egy barátnőmmel a buszon és nem beszélünk az út alatt semmit akkor úgy érzem, hogy unalmas vagyok akinek semmi jó nem jut az eszébe :(

Néha irigykedem azokra akik egész úton beszélgetnek vagy ha társaságban beszélnek mindenkivel csak én nem tudok mit hozzászólni. 21/L

2013. jún. 13. 12:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/14 A kérdező kommentje:
Köszi mindenkinek a választ megnyugodtam tőlük kicsit, de biztos lesznek még ilyen időszakok, mert mindig ez van, hogy reménykedem hogy hogy lesz még jobb is és tényleg lesz is, de utána megint a rossz is jön. Ez van. Az egyik tanárom úgy jellemzett hogy tipikus kívülálló vagyok és nagyon meg kell majd szenvednem az élettel. Valószínűleg igaza van.
2013. jún. 13. 15:13
 8/14 anonim ***** válasza:
Már ne haragudj,a tanárod elmehet a pics@ba!Ne adj a szavára,csak egy idióta!
2013. jún. 15. 21:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/14 anonim ***** válasza:
Amit a tanárok mondanak azt nagy ívben le kell szarni.
2013. jún. 16. 11:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/14 A kérdező kommentje:
Én ezért egyáltalán nem haragszom rá, tudom, hogy nem rosszindulatból mondta, ő ebben a pár évben inkább a barátunk volt mint a tanárunk, és amikor ezt mondta éppen egy nagyon lelkizős beszélgetés közepén voltunk és tudom én is hogy igaza van:) Általában úgy érzem, hogy egy csomó ember van körülöttem akik elvileg ismernek és törődnek velem de mégsem veszi egyikük sem észre, hogy bennem folyamatosan olyan dolgok mennek az életről meg azokról a dolgokról amiket leírtam, hogy amikor jó kedvem van az sem felhőtlen mert mindig van mögötte egy kis szomorúság. Na kb. ezzel az egyetlen tanárral voltam úgy hogy, amikor először találkoztunk már akkor olyan érzésem volt, hogy ő már most tudja, hogy milyen vagyok igazából. Bocsi most megint kisregényt írtam:D
2013. jún. 17. 08:35
1 2 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Emberek főkategória kérdései »
Emberek - Magány, egyedüllét kategória kérdései »




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!