Van itt közületek olyan, aki tartós párkapcsolatot keres?

A kérdést ugye bár 2014. március 22-én írtam ki, vagyis 4 éve 5 hónapja és 1 napja...

Ezalatt a 1614 nap alatt sok minden történt, de próbálom rövidre fogni.

Nem sokkal a kérdés kiírása után a sors felém sodort egy lányt, akinek csak azért kellettem, hogy kipróbálja a párkapcsolat intézményét, és csak akkor mutatta meg a valódi énjét miután már rám unt. Nem akarok róla sokat írni, de a lényeg az, hogy ebből a kapcsolatból is sokat tanultam...

Szakításunk 2015-ben történt, államvizsgám előtt 2 héttel. 2016 júniusáig maradtam Budapesten. - ((az államvizsga egyébként sikeres volt))

Ezután Bécsbe sodort az élet, ahol mint magyarként még jobban megtapasztaltam azt, milyen kívülállóként lenni, és méginkább hátrány volt, ha feste Beziehung-ot - tartós kapcsolatot - kerestem...

Emlékezetes pillanat volt a számomra, amikor egy osztrák lány le bu/zizo/tt Tinderen, mert én nem voltam hajlandó vele b /szni... - bumsen szót használta...

Bécsben egy évet tanultam, addig amíg ki nem derült, hogy hibás tantervet kaptam. Egy évig utána állást kerestem... Nem jó, ha az embernek egy igen csak speciális tanári diplomája van... :(

Most nyár elején szembesültem azzal, hogy C1 nyelvvizsga nélkül nem igen fogok tudni elhelyezkedni, hacsak nem csinálok egy jogsit, emiatt aztán hazajöttem, de mivel itt pont szenzonja van a jogosítványnak - minden 17. évét betöltött ember megrohanta az autós iskolákat - így most itthon vagyok szüleimnél és már több mint 1 hónapja várok autós oktatóra.

Időközben most felmerült, hogy itthon is elhelyezkedhetnék, ugyanis lehet, hogy szeptembertől egy nyugat-dunántúli iskolában taníthatok. De ez még képlékeny...

Igen, tehát 2015 óta senkim nincs. Persze nem vagyok teljesen egyedül, barátaim vannak, itthon, kint külföldön is, és többször telefonálok velük, tartom a kapcsolatot, de vannak dolgok, érzések, tettek, amiket csak 1, azaz egyetlen egy ember érdemelhet meg eme világon. És ő lenne a párom.

Többször mondták a barátaim, hogy járjak el szórakozni, változtassak az elveimen, keressek kalandot...

Inkább maradok a régi elveim mellett, és várom azt, aki azért szeret amilyen vagyok, és nem azért, amilyenné akarna formálni.

„Az egésznek része csak az lehet, ki szíve részévé tette az egészet.” Eötvös József