A depresszióm miatt mindenki hátat fordított nekem, minden régi barátom. Most a többi embertől egy sötét fal választ el. A többi embertől, pedig csak rossz szavakat és gyülöletet kapok. Mit tegyek?

Inkább saját magaddal próbálj meg kezdeni valamit. Egyszerűbb mást okolni minden bajodért, csak semmi értelme. Ne mástól várd el, hogy megoldja a problémáidat.

Na. Ezt most szépen befejezed. Nem ölöd meg magad. És mi az, hogy nem vagy értékes, sem érdekes??? Tudod, ha nem kellett volna megszületened, akkor nem születtél volna meg. Okkal vagy itt. És minden ember értékes. Gondolj bele, mi volt más, a depresszió előtt. Nem hiányzik??? Tegyél érte, hogy újra olyan legyen. Nem ölheted meg magad. És pláne ne okold őket. Az lehet, hogy miattuk vagy itt, de ha ez nem történt volna meg, nem tudnád, milyen emberek ők... és gondolj bele. Nem te vesztetted el őket, hanem ők téged, mert te nem mondtál volna le róluk. Ők jártak rosszul.

Beleérzek a helyzetedbe, egyedüli dolog amit tehetsz az az, hogy elkezdesz a jóra koncentrálni. Azok az emberek akik felemelkedtek, mindig igy sikerült nekik, hogy nem bántották saját magukat, jókat gondoltak magukról és a világról, belekezdtek valami aktivitásba, hobbyba stb. Innet minden jött magától mint egy láncreakció. Én úgy veszem észre ez az élet olyan mint például egy kémiai reakció, semmi se jön egyből, egy szempillantás alatt. Elösször belekezdesz valami nagyon jó szokásba, aktivitásba és idővel magához vonz más jó dolgokat. Mondok egy példát (hasonlit a mezőgazdasághoz, mikor elültetsz valamit és bizonyos idő elteltével kinő a termés)... ha te elkezdesz sportolni akár otthon is, majd uszni, kocogni. A sport jó antidepresszáns, kiegyensulyozottab leszel tőle. Ez meglátszik rajtad, látod magadon hogy sokkal jobban nézel ki, nagyobb önbizalmad is lesz ettől, látják ezt rajtad, ez vonzó lesz mások számára. Sportolás alkalmáva összehaverkodsz más sportolokkal innet meg adódnak más lehetősegek az életedben. Elültetsz egy fát, megnő a fa, kinő belőle egy csomó ág mindegyik más fele mutat. Amig csak szomorkodsz nincsenek lehetőségeid, amikor élsz és bnne vagy az élet dolgaiban megjelennek lehetősegek, amik közül vállaszthatsz. Ne gondold hogy mások másképp vannak ezzel. 33 éves férfiként kell küzdjek a karierrel, saját vállalkozás, ami van amikor nem megy, nincs feleség, barátnő aki ott legyen velem, barátokat humorral szereztem... egy baráttal indult, aztán lett belőle vagy 15 barát lassan lassan. Munkahelyen szert tettem vagy 3 barátra sokszor probáltam ezeket a barátokat összehozni egy eseményre, sokszor jöttem én ötletekkel, hogy ide menjünk , oda menjünk. Szomorkodás még senkinek se segitett, a sport viszont igen, a nyitottság, kezdeményezés egyaránt segitett. Csoportokba belépés, edzőterem, kurzusok, táncsulik megint segitettek másokon. Gondolkozz el ezeken, önsajnálat rajtam sose segitett, egyedül csak az amikor változtattam a hozzáállásomon, elgondolkoztam a jótulajdonságaimon, elkezdtem azokra büszke lenni, néztem sok komédiat, kialakitottam a vicces oldalamat és lehet ne volt eddig 5-ös életem, de legalább egy olyan 3-4est kihoztam belőle, még mindig jobb, mintsem lesüllyedjek alkoholizmusba, drogozásba vagy otthon ülljek egész évben és szomorkodjak.