Kezdőoldal » Emberek » Magány, egyedüllét » Nem merek kimenni az utcára...

Nem merek kimenni az utcára egyedül, nem merek átmenni a régi barátaimhoz, kerülöm a családomat, de még a páromat is. Mi lehet ez, mi történik velem?

Figyelt kérdés

Egyszerűen félek még a lehulló falevéltől is. Párommal élek, de ha egyedül vagyok otthon, csak fekszem és filmet nézek, hiába kéne mosogatni vagy főzni. Amint hazaér, felpattanok, és azonnal nekiállok a munkának, de nélküle egyedül még enni sem kelek fel. Van hogy nem eszem egész nap amíg ő dolgozik. Amikor melózok, tudok mosolyogni, néha beszélgetek is, de akkor is inkább csak nyomkodom a telefont, félek hogy olyat mondok amivel megbántok valakit.

A régi barátaim mind összevesztek velem, egy barátnőmmel tartom a kapcsolatot, de a szomszéd utcáig sincs kedvem elmenni hozzá.

Egyszerűen kiégtem. 21 éves vagyok és nem kívánom a szexet, a párom teljesen kész van a hangulatingadozásaimtól, pedig régen egy állat voltam az ágyban, most meg beteszi és fáj, fel se izgulok.

Mi történik velem? Miért van ez? Mit csináljak? Undorodom magamtól, utálok élni, szerintem már nem vagyok szerelmes a páromba, pedig mindenben passzolunk, de ilyen nyomorék lettem, aki már képtelen szeretni bárkit is.

Régen annyira szerettem volna adni és kapni, de a kutyának se kellett a szeretetem. Most meg már nem tudok adni, így nem is kapok.

A párom azt hiszi, ha megkéri a kezem, minden rendbejön, de tudom hogy csak megzabálnám a lelkét.

Mit tegyek? Szakítani akartam vele hogy megmentsem, de egyedül tuti megölném magam, és ő amúgy se enged el.

Mit tegyek? Hoga menjek, egyáltalán miért van ez?



2014. júl. 17. 11:48
1 2
 1/16 anonim ***** válasza:
Agorafóbia... Ha gondolod, nézz utána.
2014. júl. 17. 11:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/16 anonim ***** válasza:
Nem lehet hogy depis vagy? Mióta van ez?
2014. júl. 17. 12:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/16 anonim ***** válasza:
0%
Korán kezdte, hamar kiégtél. Van ilyen. Fogadd el.
2014. júl. 17. 12:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/16 A kérdező kommentje:

1-es nagyon köszönöm, hatalmas ugrást jelent ez nekem, erről a betegségről eddig még nem hallottam. Viszont én nem félek tömegben, sem nyílt térben, sőt a legjobban akkor érzem jól magam ha egy hatalmas nyitott térben vagyok, pl szántóföldön. Akkor vagyok besózva, amikor ismerősöknél vagy valamilyen zárt térben vagyuk (pl étterem), akkor folyamatosan mehetnékem van. Állandóan máshová akarok menni, de ha eljutottunk oda, ott se bírom ki sokáig.

Rákerestem erre az agorafóbiára, amit megragadtam belőle az az hogy a nők kiestek eredeti szerepükből, s ha nehéz döntésekkel állítják őket szembe, besokallnak. Lehet hogy ez van a dologban, mert utálom az emancipációt, utálom a feminizmust, minden vágyam hogy feleség és anya legyek. Mondjuk amikor nem volt munkám, akkor még sokkal rosszabbul voltam, értéktelen, haszontalan egysejtűnek éreztem magam.


Igazából egész kiskoromtól emlékszem rá hogy sokszor sírtam, anyámék nem törődtek velem, mert középső gyerek vagyok (7-ből), és valahogy mindig rám nem maradt idejük. 16 évesen összejöttem egy szociopata pasival aki mindenemet elvette, 3 évig voltam vele, de csak most jöttem rá hogy szociopata volt. 2 éve vagyok a mostani párommal, aki komolyan szeret, istenre esküszöm csodálatos pasi, de sajnos nagyon gyerek volt még mikor összeköltöztünk, és minden probléma rám szakadt. Mostmár utólag bánja hogy nem osztozott a terheinkben, de eltávolodtam tőle, és nem tudok már vele lenni. Viszont nélküle sem tudok, mert megbolondulok, rosszul leszek ha nincs velem. Miért vagyok ilyen szerencsétlen?

2014. júl. 17. 12:33
 5/16 A kérdező kommentje:

3-as, mi ez hogy korán kezdte, hamar kiégtem? Lemaradt egy betű, vagy ki kezdte korán?

18 évesen vesztettem el a szüzességem egy beteg állattalaki sose elégített ki, tehát attól nem éghettem ki, a mostani párommal mikor összejöttünk, 2-3 hónapig jó volt a szex, de aztán el kellett költöznie egy olyan helyre ahol nem csinálhattuk, onnan összeköltöztünk, akkor meg annyira le voltunk égve anyagilag, hogy képtelenek voltunk egymásra figyelni. Szóval a 21 évemből összesen 2 hónapig volt normális szexuális életem.

2014. júl. 17. 12:37
 6/16 anonim ***** válasza:

Lemaradt egy betű:)

Ha már nem vonzódsz hozzá, akkor ez már csak megszokás. Mivel rá számíthatsz, ezért nem akarsz vele szakítani.

2014. júl. 17. 12:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/16 A kérdező kommentje:

De nem érted hogy valami betegségem van? Nem írhatsz nekem olyan választ mintha normáli lennék, mert nem az vagyok.

Írd egy vaknak legközelebb azt hogy azért nem lát mert mindig napszemüvegben van...

2014. júl. 17. 13:08
 8/16 anonim válasza:
szerintem a legjobb döntés az ha leülsz a barátoddal és megbeszéled vele ezt, szerintem könnyebb lessz a lelkednek, vagy keress fel egy jó pszichológust..
2014. júl. 17. 13:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/16 A kérdező kommentje:
Már megbeszéltem vele, és amit ide kiírok azt is olvassa, csak neki is nehéz ezzel megbirkózni szerintem. Félek a pszichológustól, vagyis inkább attól hogy nincs egy se a környéken, utazni meg utálok mert egy valag pénz és csomó elpazarolt idő. Van sztk-s doki itt, megpróbálok majd oda elmenni, de szerintem bazinagy várólista van és aztán oda se fog figyelni rám, mert minden sztk-s orvos ilyen.
2014. júl. 17. 13:41
 10/16 A kérdező kommentje:
Ja azkimaradthogya pasimejjelnapal melozik es hulye vagyok!!!!!!!!!!!!
2014. júl. 17. 20:01
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!